Announcing: BahaiPrayers.net


More Books by Összeállítások

Az isteni segítség hatalma
A bahá'í házasságok megïrzése
A bahá'í élet
A bahá'í életmód
A hit fénye
A tanácsosok intézménye
Bahá'u'lláh
Bahá'u'lláh küldetése
bahá'í böjt
Bahá'í imák
Bahá'í létünkrïl
Bibliai bizonyságok
Huquq Isten joga
Ki formálja a jövït
Szabadon mint a szél
Szellemi tanácsok
Történetek 'Abdu'l-Baháról
Free Interfaith Software

Web - Windows - iPhone








Összeállítások : Bibliai bizonyságok

A lektor magyarázata a könyvben található idézetek feltalálási helyeihez:

1. BIBLIAI HIVATKOZÁSOK

A bibliai idézetek forrása az 1991-es új fordítású református Biblia. Azért a református Bibliát vettük alapul, mert Shoghi Effendi is mindig a King James’ Bible-t használta, ami az anglikán egyház (tehát egy reformált egyház) első Biblia-fordítása volt. Jeleznénk, hogy a református és katolikus Biblia között a könyvekben is van eltérés, és a reformátust görögből, míg a katolikust korábban sokszor a görögből latinra fordított Vulgatából fordították tovább magyarra.

A korábban magyarul megjelent bahá’í kiadványokban szereplő, esetleges Károli-féle idézeteket aktualizáltuk, a többi szöveget nem.

2. BAHÁ’Í MAGYARÁZATOK

A könyvben található idézetek eredetijei magyarul már megjelent, illetve magyarul még nem megjelent könyvekben találhatók.

A magyarban már megjelent idézetek forrása a magyar kiadás:

Bahá'u'lláh: A Kitáb-i-Aqdas - A Legszentebb Könyv, Budapest, Mediant, 2001.

Az ebből a könyvből vett idézetek forrásaként az a bekezdésszám szerepel, ami alatt az adott idézet az Aqdas-ban is található, illetve ami szám alatt a jegyzetállományban is szerepel, pl. K1 = Kitáb-i-Aqdas, 1. bekezdés.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, Budapest, Mediant, 2000.

Az ebből a könyvből vett idézeteket a magyar kiadás oldalszáma szerint közöljük.

A magyarul még nem teljes terjedelemben megjelent művek esetében az angol eredeti oldalszámát, ill., ha a szöveg ezt diktálta, a rész számát adtuk meg.

A Gleanings from the Writings of Bahá’u’lláh (Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból) esetében a már meglévő Szemelvények Bahá’u’lláh írásaiból c. műnél újabb, most lektorálás alatt álló változatát használtuk, a vonatkozó rész számának megadásával.

A The Proclamation of Bahá’u’lláh-nak, a The Divine Art of Living-nek, a Tablets of 'Abdu'l-Bahá-nak, a Selections from the Writings of 'Abdu'l-Bahá-nak, a Letter to the Son of the Wolf-nak, a God Passes By-nak, a The Promulgation of Universal Peace-nek, a Selections from the Writings of the Báb-nak , a The Secret of Divine Civilization-nek, nincs még fordítása.

A Kitáb-i-Iqán, valamint a World Order of Bahá’u’lláh (Bahá’u’lláh világrendje) esetében a művek lektorálatlan teljes fordítását használtuk, csak a bibliai idézeteket egységesítettük a fent említett módon.

Ahol a bahá’í szövegkörnyezetben szereplő bibliai utalások közül nem mindegyik van lábjegyzetelve, ott az utolsó után szereplő jegyzet vonatkozik mindegyikre.

Oldalbeállítás: az összes margó 2,5 cm.
AZ ÚJ JERUZSÁLEM

„És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.”

(Jelenések 21:1-2)
Bibliai bizonyságok
Elmélyülési segédlet keresztények tanításához
Összeállította:
Nabil I. Hanna
Fordította:
Koczóhné Járay Erzsébet
Budapest, 2005
Lektorálta: Koczóh Péter

„Valóban, eljöve Ő az Ő királyságával, és az összes atom hangosan kiáltja: ’Ímé, eljött az Úr nagy fenségében!’ Ő, Aki az Atya, eljött, és a Fiú (Jézus) a szent völgyben felkiált: ’Itt vagyok, itt vagyok, ó Uram, Istenem!’ Eközben Sínai a Ház körül kering és az Égő Csipkebokor fennhangon szól: ’Eljött a Mindenekben Bővelkedő a felhőkön szárnyalva!’”

Bahá’u’lláh, idézi: The Proclamation of Bahá’u’lláh [Bahá’u’lláh küldetésének bejelentése], 27.oldal

TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ 6
ELSŐ RÉSZ: A MEGÍGÉRT 8
A MEGÍGÉRT ELJÖVETELE 10
ELJÖVETELÉNEK JELEI 15
FELHŐKBEN JÖN EL 19
MEGJELENÉSÉNEK HELYE 21
ELJÖVETELÉNEK IDEJE 23
ÚGY JÖN EL, MINT A TOLVAJ 27
ÚJ NEVET VISEL 29
ISTEN ÉS MEGNYILVÁNULÁSAINAK EGYSÉGE 31
MÁSODIK RÉSZ: NÉHÁNY KERESZTÉNY TÉMA 33
ISTEN IGÉJE 35
ÜDVÖZÜLÉS! 38
KERESZTELÉS 40
AZ UTOLSÓ VACSORA 42
A FELTÁMADÁS ÉS AZ UTOLSÓ ÍTÉLET 45
AZ „ÉLET” ÉS A „HALÁL” JELENTÉSE 47
A PÉLDABESZÉDEK SZIMBOLIKUS JELENTÉSE 50
KRISZTUS KÜLDETÉSE 53
KRISZTUS CSODATÉTELEI 56
KRISZTUS MENNYBEMENETELE 59
JÉZUS, ISTEN FIA 63

VAJON JÉZUS VOLT AZ EGYETLEN, AKINEK NEM VOLT APJA? 66

AZ ANTIKRISZTUS JELENTÉSE 69
HARMADIK RÉSZ: ISTEN TERVE 70
ELLENÁLLÁS ISTEN PRÓFÉTÁIVAL SZEMBEN 72
A KIVÁLASZTOTT KEVESEK 76
KÉT PRÓFÉTA LESZ ELJÖVENDŐ 78
AZ EMBER, AKINEK ÁG (SARJADÉK) A NEVE 80
ISTEN ELJÖVENDŐ MEGNYILVÁNULÁSAI 81
ELŐSZÓ

Ennek a könyvnek az a célja, hogy megkönnyítse az olvasó számára néhány kiválasztott bibliai vers értelmezését, melyek a bahá’iok számára világosan bizonyítják a tényt, hogy Bahá’u’lláh a Megígért (azaz az Atya, az Igazság Lelke, a Vigasztaló, a Messiás, a Qá’im, az Avatár, stb.), Akire a föld népének többsége vár. A gyűjteményt segítségül szántuk az udvarias otthoni tanításhoz (fireside), vagy elmélyülésekhez. ‘Abdu’l-Bahá említette egyszer, hogy az ilyen bibliai verseket, amelyek ebben a könyvben is találhatók, össze kell gyűjteni, és meg kell tanulni:

Nagyon jó, ha megtanuljuk a Szent Könyvek logikai érveit és bizonyítékait. Azokat a bizonyítékokat és bizonyításokat, melyek megalapozzák azt a tényt, hogy Bahá’u’lláh a beteljesítője a Szent Könyv Ígéreteinek. Ezen bizonyságokat össze kéne gyűjteni és meg kéne tanulni.

idézi a Star of the West [A Nyugat csillaga], 3. kötet 11. szám, 1912. IX. 27.

A könyv egyes fejezetei azokkal a jellemző témákkal foglalkoznak, melyek leggyakrabban merülnek fel bahá’í összejöveteleken, ha a vita keresztény tárgyat érint. Az az alapvető bahá’í állítás, hogy Bahá’u’lláh beteljesíti mindazokat a jövendöléseket és reményeket, melyeket a keresztények a Megígértről tanítanak, elkerülhetetlenül kérdések sorát veti fel az „idők jelei”-vel, az „új név”-vel, az „üdvözülés”-sel, a „feltámadás”-sal és sok mással kapcsolatban.

Minden fejezet elején rövid bevezető olvasható a kiválasztott versekhez. Ezzel nem szándékoztunk részletesen megmagyarázni az idézetek jelentését, csak a téma felvezetése volt a célunk, a részletes kifejtést ráhagyva az otthoni tanítás (fireside) előadójára vagy az elmélyülést tartóra. Sok vers valójában nem is szorul magyarázatra, különösen, ha összevetjük az adott témában megadott más idézetekkel. Néhány bibliai szakasz mintegy vezetőként szolgál más, homályosabb szakaszok mélyebb jelentésének megértéséhez.

A bahá’í idézetek a bibliai versek után következnek, hogy tisztázzák és értelmezzék, mire is célzott a Biblia. Ezek a részek megvilágítják, mit jelent Isten Egysége, Tanításainak és Megnyilvánulásainak egysége, és lehetőséget adnak az olvasónak, hogy egy adott témakörben összehasonlítsa a bibliai és a bahá’í tanításokat.

Természetesen a bahá’ioknak mindig ügyelniük kell arra, hogy ne keveredjenek haszontalan vitába a különféle keresztény felekezetek eltérő bibliamagyarázatait illetően. Sőt inkább meg kell ismerniük az Írások mélyebb értelmét és ezt a megértés és a szerető tapintat szellemében meg kell osztaniuk másokkal.

‘Abdu’l-Bahá ezt így magyarázza:

A Szent Testamentumok minden szövege és tanítása belső lelki/szellemi jelentéssel bír. Nem szó szerint kell értelmezni őket. Ezért imádkozom a ti nevetekben is, hogy megadassék nektek az a hatalom, hogy megértsétek a Szentírás igazi belső jelentését, és jusson el hozzátok a Biblia szavaiban rejlő misztérium olyaténképpen, hogy örök életre juthassatok, s szívetekben vonzódás ébredjen Isten Királysága iránt.

The Divine Art of Living [Az élet isteni tudománya], 40. oldal

És hasonlóképpen ír máshol is:

Kérem Istent az Egyetlen Igaz megerősítése és segítsége által, hogy adja meg nektek a lehető legnagyszerűbb ékesszólást, gördülékenységet, képességet és ügyességet, mely a Biblia valódi jelentőségének tanításához szükséges.

Tablets of 'Abdu'l-Bahá [‘Abdu’l-Bahá Táblái], 2. kötet, 243.oldal

Az igazi tanítás célja soha nem a vitatkozás vagy okoskodás. A tanár szándéka soha nem lehet annak bizonyítása, hogy a kereső rossz úton jár, hanem sokkal inkább az, hogy fokozatosan az igazság felé vezesse. Bahá'u'lláh a hívők elé példaképül 'Abdu'l-Bahá tanítói magatartását állította:

Az Ügy tanításának előfeltétele a megnyerő, kedves természet és a türelmesség az emberek iránt. Bármit mondjon is valaki, legyen az bár üres és a hiú képzelgés terméke, és valaki más nézeteinek papagájszerű ismételgetése, a tanítónak el kell engednie a füle mellett. Nem keveredhetünk olyan vitába, mely makacs visszautasításhoz és rosszindulathoz vezet vagy azzal végződik, mert a másik ember legyőzöttnek és vesztesnek érzi magát. Következésképpen további fátylak ereszkednek le közé és az Ügy közé, és még inkább közönyössé válik iránta. Inkább azt kell mondanunk: igaz, elismerem, de nézzük a dolgot más oldalról, és ítéld meg magad, hogy ez igaz vagy nem; természetesen mindezt előzékenyen, kedvesen mondjuk, és kellő tapintattal. Akkor a másik meg fog hallgatni minket, nem fog arra törekedni, hogy visszavágjon és ellenkező értelmű bizonyítékokat soroljon elő. Egyet fog érteni velünk, mert megérti, hogy a cél nem az, hogy szócsatába keveredjünk vele és fölébe kerüljünk. Látja, hogy az a célunk, hogy az igazság szavát közöljük vele, hogy emberséget mutassunk, s hogy a dolgok mennyei oldala jöjjön napvilágra. Szeme és füle kinyílik, a szíve válaszol, igazi természete kitárul, és Isten kegyelme révén új teremtéssé válik... A Legnagyobb Ág (’Abdu’l-Bahá) készséges füllel hallgat meg bármiféle értelmetlen beszédet, oly mértékben, hogy a beszélgetőpartner azt mondja magában: lám, tanulni próbál tőlem. Akkor aztán fokozatosan, oly módon, hogy a másik észre sem veszi, 'Abdu'l-Bahá éleslátást és megértést csöpögtet bele.

Idézet az 'Abdu'l-Bahá c. könyvből, 27.oldal

Látnunk kell, hogy 'Abdu'l-Bahá életét, mindennapi cselekedeteit nem lehet elválasztani attól a módtól, ahogy a Hitet tanította. Ugyanígy van ez a mi életünkben is - minél inkább tökéletesítjük lelki életünket, minél jobban tükrözik tetteink az Istentől származó, bennünk kifejlődött tulajdonságokat, annál könnyebben jegyezzük meg azokat a szakaszokat és idézeteket, melyek azt a tényt bizonyítják, hogy Bahá'u'lláh valamennyi régebbi vallás beteljesítője, és annál jobb eszközöké válunk ahhoz, hogy Isten Világossága rajtunk keresztül áradjon szét mások között.

ELSŐ RÉSZ: A MEGÍGÉRT
A NAGYÉRTÉKŰ GYÖNGY

„Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagyértékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.”

(Máté 13:45-46)
A MEGÍGÉRT ELJÖVETELE

A Szent Biblia egy Megígért Nap eljöveteléről beszél, és sok szakaszban céloz erre. Ez vonatkozik valamennyi más vallás szent könyveire is. Az ezen dicsőséges napra vonatkozó próféciák nagyon hasonlóak: eljön majd egy Nap, mikor Isten Királysága megalapíttatik, és meglesz "az Ő akarata a Földön, amiképpen a Mennyben is". A rossz legyőzetik, az igazságosak fognak kormányozni, és megalapíttatik az igaz vallás. Nem lesz több háború, vége lesz a bánatnak és szenvedésnek, a Föld minden népét egy táborba gyűjtik. És mindezt egyetlen ember viszi végbe, akinek titokzatos eljövetele fogja jelezni a Megígért Nap elérkeztét. A keresztények számára ez az ember a visszatért Krisztus.

A Biblia itt következő versei segítségével ugyanakkor meg fogjuk érteni, hogy nem maga Krisztus fog újra eljönni a testi valójában, hanem inkább Krisztus Lelke - az Igazság Lelke. A Biblia megígéri Isten Lelkének, Isten Dicsőségének, a Tanácsosnak, a Szentléleknek, a Pártfogónak (Vigasztalónak), stb. az eljövetelét. Ugyanaz a Lélek ez, melyet a múlt többi vallása is megígért.

Bibliai hivatkozások

János 14:16-17 „Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja őt, nem is ismeri...”

János 16:12-13 „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni: amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.”

János 14:30 „Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ fejedelme, bár felettem nincs hatalma.”

János 14:26 „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.”

János 15:26 „Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam...”

János 16:7 „Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.”

Bahá’í magyarázatok

„A Kinyilatkoztatás, melyet időtlen idők óta úgy üdvözölnek, mint Isten valamennyi Prófétájának Célja és Ígérete, most, a Mindenható mindent átfogó akarata folytán és ellenállhatatlan parancsára feltárult az emberek előtt. Egy ilyen Kinyilatkoztatás eljövetele hírül adatott valamennyi Szent Iratban.”

Bahá'u'lláh: Gleanings [Gyöngyszemek], 5. oldal

„A Föld népeinek és nemzetségeinek előre elrendelt idő íme eljött. Íme beteljesedtek Isten minden ígéretei, melyek a Szentírásban följegyeztettek. Sionból szétáradt Isten Törvénye, és Jeruzsálem, és a hegyek és annak földje mind elteltek az Ő Kinyilatkoztatásának dicsőségével. Boldog az az ember, aki megfontolja szívében mindazt, ami Isten, a Veszélyben Oltalmazó és Önmagától való Könyveiben feltáratott.”

Bahá'u'lláh: Gleanings [Gyöngyszemek], 12-13. oldal

„Ó, föld királyai! Ím, eljött, Ki mindenek korlátlan Ura. Istené a Királyság, a mindenható Védelmezőé, az Önmagától Valóé. Ne imádjatok mást, csak Istent, és sugárzó szívvel emeljétek arcotok Uratok, minden nevek Ura felé. Oly Kinyilatkoztatás ez, melyhez mit bírtok, nem mérhető, ó, bárcsak tudnátok.!

Bahá'u'lláh: A Kitáb-i-Aqdas - A Legszentebb Könyv, K78.

„Ti, kik az Evangéliumot követitek - kiált Bahá'u'lláh, szavait az egész kereszténységhez intézvén -, lássátok: megnyíltak a mennyek kapui. Ki oda felszállt, most visszatért. Halljátok meg Hangját, mely szárazföldeken és tengereken át az egész emberiségnek hirdeti Kinyilatkoztatásának eljöttét - Kinyilatkoztatásának, melynek segítségével a Ragyogás Nyelve kijelenti: ’Íme, beteljesedett a szent Ígéret, hiszen eljött ő, Akit Megígértek!’” „Az Emberfiának hangja messzire hallatszik a szent völgyből: ’Itt vagyok, itt vagyok, Istenem, én Istenem!’ ... s az Égő Bokorból felharsan a kiáltás: ’Íme, páratlan dicsőségében megnyilatkozott a világ Kívánsága!’ Eljött az Atya. Beteljesedett, mit Isten Királyságában ígértek nektek. Ezt a Szót nem ejtette ki a száján a Fiú, amikor azt mondta a körülötte állóknak, hogy ha meghallanák, nem tudnák elviselni. ... Bizony, elérkezett az Igazság Lelke, hogy az összes igazsághoz vezessen titeket. ... Ő az, Ki dicsőítette a Fiút és magasztalta az Ő Ügyét. ..” „A Vigasztaló, Kinek jöttét minden írás megígérte, eljött, hogy feltárja számotokra az összes tudást és bölcsességet. Kutassátok Őt a földön mindenütt, hátha rátaláltok.”

Bahá'u'lláh, idézi: The World Order of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh világrendje], 104-105.oldal

„Jézus Krisztus úgy utalt Rá, mint „e Világ Fejedelme” [1 a lábjegyzeteket lásd a végén - webmester], a „Vigasztaló”, Aki „leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet”2, az „Igazság Lelke”3, „Aki nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall”4, „a Szőlő Ura”5, „az Emberfia”, Aki eljön „az Atya dicsőségében”6 „az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel”7 „a szent angyalokkal” Maga körül „és minden nemzetek” trónja elé gyülekeznek. Az Apokalipszis szerzője úgy hivatkozik Rá, mint „Isten Dicsősége”8, az „Alfa és az Ómega”9, a „Kezdet és a Vég”, az „Első és az Utolsó”10. Kinyilatkoztatását a „harmadik jajjal”11 azonosítva továbbá úgy dicsőíti Törvényét, mint az „új eget és új földet”12, „Isten Sátorát”13, „a Szent Várost”14, „az új Jeruzsálemet, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.15 Eljövetelének napjára Maga Jézus Krisztus ekképpen utal: „a megújult világ, amikor az Emberfia beül dicsőségének királyi székébe.”16 Eljövetelének órájára Szent Pál úgy utalt, mint az „utolsó harsonaszó”17, „Isten harsonája”18, míg Szent Péter úgy beszélt róla, mint „az Isten napjának eljövetele, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak”19 Sőt azt a napot „a felüdülés ideje”20-ként is említi, akként a napként, mikor „a mindenség újjáteremtése megtörténik. Erről az Isten öröktől fogva szólt szent prófétái szája által.”21

Shoghi Effendi: God Passes By, 95-96.oldal

A legnagyobb zsidó próféta, Ézsaiás úgy említette, mint az „Úr Dicsősége”22, az „Örökkévaló Atya”, a „Békesség Fejedelme”, a „Csodálatos”, a „Tanácsos”23, a „Vesszőszál” amely „Isai törzsökéről hajt ki”, és a „gyökereiről kisarjadó hajtás”24, aki „Dávid trónusán fog ülni”25, aki „jön hatalommal”26, aki „ítéletet tart a nemzetek fölött”27, aki „megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst”28, és aki „összegyűjti Izráel szétszórt fiait, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről”29. Róla énekelt Dávid a zsoltáraiban, mikor a „Seregek Urá”-nak, a „Dicső Királynak”30 nevezte. Aggeus ekképpen hivatkozik Rá: „akit minden népek óhajtanak”31 és Zakariás emígy: „Sarjadék [Ág]” , aki „sarjad, és felépíti az Úr templomát”32. Ezékiel (??? Zakariás) így dicsőítette: Ő lesz az „Úr”, „a király az egész földön”33, s eljövetelének napját Jóel és Zofóniás „az Úr napjá”-nak34 nevezi, s az utóbbi így írja le: „Harag napja lesz az a nap, nyomorúság és ínség napja, pusztítás és pusztulás napja, sötétség és ború napja, felhő és homály napja, kürtszó és riadó napja az erős városok ellen és a büszke bástyák ellen”35. Ezékiel és Dániel egybehangzóan az „Úr napjá”-nak nevezik ezt a napot, és Malakiás „az Úr nagy és félelmetes napja”-ként36 említi, mikor „felkel az igazság napja”, „és sugarai gyógyulást hoznak”37. Dániel úgy hirdeti eljövetelét, mint amely „a pusztító utálatosság”38 végét jelzi. Shoghi Effendi: God Passes By, 94-95. oldal

"Ó te, aki várakozol, ne késs tovább, mert Ő eljött. Vedd észre Frigysátrát és Dicsőségét, mely benne lakozik. Ez az időtlen Dicsőség, egy új Megnyilvánulással.”

Bahá'u'lláh, idézi: Bahá'u'lláh és az új korszak, 23.oldal

AZ UTOLSÓ ÍTÉLET
(Ahogy egy művész elképzelte)
ELJÖVETELÉNEK JELEI

A Szent Iratok sok jelről beszélnek, melyeket figyelni kell, mert előrevetítik a Megígért Nap eljövetelét. Néhány ezek közül: az ég/mennyek megváltozása, Izrael sora jóra fordul, az Evangéliumot a világon mindenhol hirdetik, elterjed a dekadencia és az erkölcstelenség, a vallásosság hanyatlása; stb. Aki tanulmányozza ezt a kérdést, tapasztalja, hogy az említett jelek mind beteljesültek.

Bár néhány említett jel megléte nyilvánvaló, vannak olyanok, melyeket lelki/szellemi szempontból kell megvizsgálnunk. Hogyan tudna a Nap szó szerint elsötétülni, vagy a Hold nem fényleni39? Ha ez tényleg így történne, nem lenne fény, amelynél láthatnánk a megígért Visszatérést, és ráadásul mindnyájan elpusztulnánk a Nap melege nélkül. A csillagok lehullanak az égről? Ezt talán meg lehet csinálni egy hollywoodi filmstúdióban, ha úgy tervezzük, hogy fantáziavilágban fogunk élni. De valójában minden csillag több milliószor akkora, mint a mi bolygónk. Egy csillag sem jöhetne még a Föld közelébe sem anélkül, hogy világunkat el ne pusztítaná.

A bahá'í Írások azt tanítják nekünk, hogy mindezen jeleknek belső lelki/szellemi jelentése van, melyet meg kell fejteni.

Bibliai hivatkozások:

Ézsaiás 13:9-13 Jön már az ÚR napja kegyetlenül, féktelen, izzó haraggal. Pusztává teszi a földet, kipusztítja róla a vétkeseket. Az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják világosságukat. Sötét lesz a fölkelő nap, nem fénylik a hold világa. Megbüntetem a világ gonoszságát, a bűnösök bűnét. Véget vetek a kevélyek gőgjének, az erőszakosok gőgösségét megalázom. Ritkábbá teszem a halandót a színaranynál, és az embert Ofír aranyánál. Ezért megrendítem az eget, és megindul helyéből a föld a Seregek URának féktelen haragja miatt, izzó haragja napján.

Ámósz 9:14-15 Jóra fordítom népemnek, Izráelnek sorsát. Az elpusztult városokat fölépítik, és laknak bennük. Ültetnek szőlőket, és isszák azok borát, kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét. Elültetem őket földjükbe, és többé nem tépik ki őket földjükből, amelyet nekik adtam. Ezt mondja az ÚR, a te Istened.

Dániel 12:1 „Abban az időben eljön Míkáél, a nagy vezér, aki a te néped mellett áll. Nyomorúságos idő lesz az, amilyen nem volt, mióta népek vannak, addig az időig. De abban az időben megmenekül néped, mindaz, aki be lesz írva a könyvbe.”

Márk 13:7-10 „Amikor pedig háborúk zaját vagy háborúk hírét halljátok, meg ne rémüljetek! Ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, többfelé földrengések és éhínségek lesznek: a vajúdás kínjainak a kezdete mindez! Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert bíróságoknak adnak át titeket, zsinagógákban vernek meg, helytartók és királyok elé állítanak énértem, bizonyságul nekik. Előbb azonban minden nép között hirdetni kell az evangéliumot.”

Máté 24:29-31 „Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig.”

Lukács 21:25-26 „És akkor jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban. Az emberek megdermednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerői megrendülnek.”

Máté 24:14 „Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.”

Máté 24:21-22 „Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha. Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidülnek azok a napok.”

2Tim 2:1-5 Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent. Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől.

Bahá’í magyarázatok:

És most, ami a szavait illeti: „A Nap nem fénylik, a Hold elsötétedik, a csillagok lehullanak az égről”. A ’Nap’ és a ’Hold’ kifejezéseken, melyeket Isten Prófétáinak írásai említenek, nem pusztán a látható világ napja és holdja értendő. Sőt, sok jelentést szándékoltak ezekkel. Minden egyes említéskor sajátos jelentőséget társítottak hozzájuk. Emígyen, a "Nap" egyik értelmezésében az Igazság azon Napjainak sora, Kik az örökkévaló dicsőség hajnalából támadnak elő, és betöltik a világot a magasságbéli kegyelem bőséges áradásával. Az Igazság ezen Napjai Isten egyetemes Megnyilvánulásai az Ő jegyeinek és neveinek világaiban, s mint ahogy a látható Nap Isten, az Igaz, a Dicsőített rendelkezésére segédkezet nyújt minden földi dolog, a fák, a gyümölcsök, és azok színének, a föld ásványainak a létrejöttéhez, és mindenéhez, mely a teremtés világában látható, hasonlóképpen hatnak oda ezen isteni Égitestek szerető gondoskodásukkal és tanító befolyásukkal az egység fáinak, isteni Egysége gyümölcseinek, a világtól való elfordulás leveleinek, a tudás és bizonyosság bimbóinak, és a bölcsesség és szavak mirtuszágainak létrejöttében és testet öltésében. Emígyen, hogy Isten ezen Égitestjeinek felkelésén keresztül a világ megújul, az örök élet vizei előáramlanak, a szerető gondoskodás hullámai feltornyosulnak, a kegyelem felhői összegyűjtetnek, és a bőség szellője fúj az összes teremtett lény felett. Az Isten ezen Égitestjei által gerjesztett meleg, és az általuk lángra lobbantott ki nem alvó tűz az oka, hogy Isten szeretetének fénye forrón lángolhat az emberiség szívében. A világtól való elfordulás ezen Jelképei bőséges kegyelmének köszönhető, hogy az örök élet Szelleme leheltetik a holtak testébe. Bizony, a látható Nap csupán jele az Igazság azon Napcsillaga ragyogásának, a Napénak, melynek soha nem lehet társa, hasonmása, vagy versenytársa.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész, 30.

Hogy a ’Nap’ kifejezés miért alkalmaztatott a vallás vezetőire, az emelkedett helyzetükben, hírnevükben és közismertségükben keresendő. Ilyenek minden egyes kor általánosan elismert pap-hittudósai, akik a tekintély hangján szólnak, és kik hírneve szilárdan megalapozott. Ha ők az Igazság Napjához hasonlatosak, bizton minden égitestek legmagasztosabbjai közé számíttatnak majd; máskülönben, a pokoltűz gyújtópontjai közé kell sorolni őket..

... a kijelentés alatt „a Nap nem fénylik, a Hold nem világít, a csillagok lehullanak az égről” a pap-hittudósok makacssága és az isteni Kinyilatkoztatás által szilárdan megalapított törvények eltörlése értendő, melyek mindegyikét előre vetítette Isten Megnyilvánulása, jelképes beszédben. Ezen serlegből nem részesülhet más, csak az igazak, részt nem kaphat belőle más, csak az istenfélők.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész, 35.

Hasonlóképpen, törekedj arra, hogy ezen világos, ezen hatalmas, egyértelmű és határozott kijelentésekből megérthesd az „ég meghasadásának” jelentését is - azon jelek egyikéét, melyeknek meg kell előzniük a végső Órát, a Feltámadás Napját. Miként mondotta: „Amikor az ég meghasad.”40 Az ’ég’ alatt az isteni Kinyilatkoztatás mennyboltozata értendő, mely felemeltetik minden Megnyilvánulással, és széthasíttatik minden soronkövetkezővel. A ’meghasadás’ azt jelenti, hogy a megelőző Törvénykorszak meghaladottá vált és eltöröltetett. Istenre mondom! Az, hogy e mennyország széthasíttatik, az értők szemében hatalmasabb cselekedet, mint az ég meghasadása!

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész 45.

És most, ami a szavait illeti: „...akkor sír a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel”. E szavak azt jelentik, hogy azokban a napokban az emberek az isteni szépség Napjának, a tudás Holdjának és a mennyei bölcsesség Csillagainak az elvesztését fogják siratni. Ezután pedig megpillantják a Megígért, az imádott Szépség orcáját, alászállván a mennyből és eljővén a felhőkön. Ezen az értendő, hogy az isteni Szépség Isten akaratának mennyországából fog megnyilvánulni, és az emberi templom alakjában fog megjelenni. A ’menny’ kifejezés emelkedettséget és magasztosságot jelöl, minthogy ez a székhelye a Szentség azon Megnyilvánulásai kinyilatkoztatásának, az örök dicsőség Hajnalaiénak. Ezen örökkévaló Lények, habár anyjuk méhéből születnek a világra, valójában Isten akaratának mennyországából szálltak alá. Bár itt a földön lakoznak, igazi otthonuk mégis a dicsőség lakhelye a mennyei birodalmakban. Míg a halandók között élnek (? - walk), az isteni jelenlét mennyországában szárnyalnak.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész 73.

Ézsaiás könyve bejelenti, hogy a Messiás meghódítja majd Keletet és Nyugatot, és a világ összes népei az Ő árnyékába gyűlnek, hogy megalapíttatik az Ő Királysága, hogy ismeretlen helyről érkezik, hogy a bűnösök megítéltetnek majd, s hogy az igazságosság olyan fokra jut, hogy a farkas és bárány, a leopárd és kecskegida, a csecsszopó és mérges kígyó, mind egy forrásnál, egy réten és egy lakóhelyen gyűlik majd össze.41 Az első eljövetel ugyanezen körülmények között történt, bár látszólag ezek közül egyik sem valósult meg. A zsidók ezért elutasították Krisztust...

Krisztus második eljövetele is hasonló lesz: az említett jelek és körülmények mindegyikének jelentése van és nem szó szerint értendő. Többek között az említtetik, hogy a csillagok lehullanak majd a földre. A csillagok kifogyhatatlanok és megszámlálhatatlanok, s az újabb kori matematikusok megállapították és tudományosan bebizonyították, hogy a Nap mérete becslések szerint hozzávetőlegesen másfélmilliószor nagyobb a földénél, és az állócsillagok mindegyike ezerszerese a Napnak. Ha ezek a csillagok a Föld felszínére hullanának, hogyan férnének ott el? Olyan lenne az, mintha ezer millió Himalája nagyságú hegy hullana rá egyetlen mustármagra. Ez a dolog az értelem és tudomány alapján teljességgel lehetetlen. Amit Krisztus mond, az még ennél is furcsább: "Meglehet, hogy olykor jövök majd el, mikor ti még alszotok; mivel az ember Fiának eljövetele olyan, mint a tolvaj eljövetele."42 A tolvaj talán a házban lesz és a gazda nem fog tudni róla.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 135-136. oldal

FELHŐKBEN JÖN EL

A Biblia azt mondja, hogy a megígért Megváltó a „felhőkben”, a „felhőkön” vagy a „felhők között” jön el a Földre. Még ha szó szerint vesszük is ezt a jövendölést, akkor is világossá válhat, hogy ha valaki felhőkben ereszkedne le az égből, ezek a felhők eltakarnák őt a szemünk elől. A felhőkön utazó Megváltót nem láthatnák azok, akik a földön vannak.

A Bahá'í Írások megmagyarázzák a Bibliában említett „felhők” jelentését. Ezek valójában azok az akadályok, amelyek meggátolják az emberiséget Isten igaz Prófétáinak felismerésében. Az előítéletek, a gőg és üres képzelgés felhői ezek, a szokások és ember által alkotott dogmák felhői -, vagy bármi más, ami a hívő és Isten igaz küldötte közé áll.

Bibliai hivatkozások:

Márk 13:25-26 „...a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel.”

Márk 14:61-62 Ismét megkérdezte őt a főpap, és így szólt hozzá: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” Jézus ezt mondta: „Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben.”

Máté 24:30 „És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel.”

Lukács 21:27 „És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.”

Jelenések 1:7 Íme, eljön a felhőkön...
Bahá’í magyarázatok:

Nyilvánvaló, hogy a minden Törvénykorszakban bekövetkező változások alkotják azon sötét felhőket, melyek az emberi megértés szeme és az isteni Lényeg hajnalából előragyogó mennyei Égitest közé tolakszanak. Gondold meg, miként utánozták az emberek vakon atyáikat nemzedékeken át, és neveltettek olyan módon és szokások szerint, melyeket Hitük előírásai fektettek le. Ezért, ha ezek hirtelen felfedeznék, hogy egy Ember, Aki közöttük él, Aki minden emberi korlátot tekintve egy közülük, kiállt, hogy eltöröljön minden, a Hitük által előírt bevett alapelvet - azon alapelveket, melyek szerint évszázadokon át nevelkedtek, és annyira mentek, hogy azok minden ellenzőjét és tagadóját hitetlennek, erkölcstelennek és gonosznak tartsák -, bizonyos, hogy elfátyoloztatnának, és megakadályoztatnának abban, hogy igazságát elismerjék. Az ilyen dolgok olyanok, mint a "felhők", melyek elfátyolozzák azok szemét, kiknek belső lénye nem ízlelte meg a világról való lemondás Salsabíl-ját, sem nem ivott Isten megismerésének Kawthar-jából.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, 1. rész 80.

A ’felhők’ azon dolgokat jelentik, melyek ellentétesek az emberek útjaival és vágyaival... Ezen ’felhők’ az egyik értelemben a törvények megsemmisítését jelentik, korábbi Törvénykorszakok érvénytelenítését, azon rítusok és szokások hatályon kívül helyezését, melyek az emberek között dívnak, és az írástudatlan hűségesek felemeltetését a Hit tanult ellenfelei fölé. Egy másik értelemben azon halhatatlan Szépség megjelenését jelentik halandó ember képében, olyan emberi korlátokkal, mint evés és ivás, szegénység és gazdagság, dicsőség és megaláztatás, alvás és ébredés, és más olyan dolgok, melyek kétséget keltenek az emberekben és arra indítják őket, hogy elforduljanak Tőle. Mindezen fátylakra jelképesen ’felhők’-ként utalnak.

Ezek azon ’felhők’, melyek által meghasad az összes földön lakozó tudásának és megértésének mennyországa. Miként kinyilatkoztatta: „És azon a napon, amikor az ég széthasad a felhőkkel.”43 Miként a fellegek nem engedik, hogy az emberek szeme meglássa a Napot, úgy gátolják meg ezen dolgok az ő lelküket abban, hogy felismerjék a mennyei Égitest fényét.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész 78-79.

És [a keresztények] várják Őt, hogy majd újra lejön a Mennyből, felhőn lovagolva, és úgy képzelik, hogy vannak felhők a végtelen űrben, és Ő majd azon utazik, és így fog aláereszkedni. Közben az az igazság, hogy a felhő nem más, mint a földről felszálló pára, és egyáltalán nem a mennyből jön. Ó, nem, az a felhő, amelyre az Újszövetség utal, az az emberi test, méghozzá azért, mert a test olyan az ember számára, mint egy fátyol. Ez éppen úgy, mint egy felhő, megakadályozza őt abban, hogy felismerje az Igazság Krisztus láthatáráról alásugárzó Napját.

'Abdu'l-Bahá: Selections from the Writings of 'Abdu'l-Bahá

[Válogatás 'Abdu'l-Bahá írásaiból], 168. oldal
MEGJELENÉSÉNEK HELYE

A Szent Iratok próféciái nyilvánvalóan jelzik azt a helyet, ahol a Megígértnek meg kell jelennie. Ha elolvassuk a bahá'í hit történetét, és elgondolkozunk az itt idézendő szakaszokon, világossá válik, hogy Bahá'u'lláh száműzetései beteljesítik ezeket a jövendöléseket. Teheránból, Irán fővárosából - mely a Szentföldtől „kelet”-re van - Bahá'u'lláh-t Bagdadba száműzték. Innen Konstantinápolyba (Isztambul) küldték, majd Drinápolyba (Edirne), és végül - Egyiptomot útba ejtve - Akkó város börtönébe.

Bahá'u'lláh neve azt jelenti: „Isten Dicsősége”, vagy másképpen az „Úr Dicsősége”. Az a fontosság, melyet Ézsaiás a Karmel-hegynek és Sáron síkságának (a Karmeltől délre) tulajdonít, további útmutatás arra nézve, hogy hol fog megjelenni a Megígért.

Bibliai hivatkozások:

Ezékiel 43:1-2 Azután odavezetett engem a kapuhoz, ahhoz a kapuhoz, amely keletre néz. És íme, Izráel Istenének a dicsősége közeledett kelet felől...

Ámósz 1:2 „Felharsan az ÚR hangja a Sionról, mennydörög Jeruzsálemből; gyászba borulnak a pásztorok legelői, és elszárad a Karmel teteje.”

Ezékiel 43:4-5 Az ÚR dicsősége pedig bement a templomba a kelet felé néző kapun át. Ekkor fölemelt engem a lélek, bevitt a belső udvarba, és íme, az ÚR dicsősége betöltötte a templomot.

Ezékiel 3:22-23 Az ÚR ott megragadott engem, és ezt mondta nekem: Indulj, menj ki a völgybe, mert ott akarok veled beszélni! El is indultam, kimentem a völgybe, és íme, ott állt az ÚR dicsősége. Ugyanolyan volt, amilyent a Kebár folyó mellett láttam. Ekkor arcra borultam.

Mikeás 7:11-13 Eljön a nap, amikor felépítik falaidat, azon a napon szélesre tágul a határ. Azon a napon jönnek majd hozzád Asszíriából és Egyiptom városaiból, Egyiptomból és az Eufrátesz mellől, a tengereken át, a hegyeken át, bár puszta volt az ország, lakói miatt, tetteik gyümölcseképpen.

Ézsaiás 35:1-2 Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz. Virágba borul és vigad, vígan örvendezik. Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sárón díszében. Meglátják az ÚR dicsőségét, Istenünk méltóságát.

Ézsaiás 2:2-4 Az utolsó napokban szilárdan fog állni az ÚR házának hegye a hegyek tetején. Kimagaslik a halmok közül, és özönlik hozzá valamennyi nép. Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk föl az ÚR hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket utaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az ÚR igéje Jeruzsálemből. Ítéletet tart a nemzetek fölött, megfenyíti a sok népet. Kardjaikból kapákat kovácsolnak, lándzsáikból metszőkéseket. Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul.

Bahá’í magyarázatok:

Szólítsd Sion hegyét, ó Kármel, és jelentsd néki az örömhírt: Az, Ki eleddig rejtve volt halandó szemek elől, ím megérkezett !

Bahá'u'lláh: Gleanings from the Writings of Bahá’u’lláh

[Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból] XI. rész

A megnyilatkozás királysága Urának és a tudás mennyországa Királyának parancsára az Igazság Napja fénylőn ragyog Akkó börtönvárosának láthatára fölött. Az elutasítás nem fátyolozta el, s tízezer ellene kiállt sereg is erőtlen volt, hogy a ragyogásban megakadályozza. Számodra sincs tovább már mentség. Vagy el kell ismerned, vagy - Isten őrizzen ettől – állj ki, és tagadd meg valamennyi Prófétát!

Bahá'u'lláh: Letter to the Son of the Wolf [Levél a Farkas Fiához], 119. oldal

Halljad benső (lelki) füleddel Jeremiás hangját, ki így szól: „Nagy nap lesz az, nincs hozzá fogható!”44. Ha megvizsgálnád a becsületesség szemével, meglátnád ennek a Napnak a nagyságát. Fordítsd füled eme Mindentudó Tanácsos szava felé, és ne fosszad meg magad attól az irgalomtól, mely fölülmúl minden teremtett dolgot, láthatót és láthatatlant. Legyen füled Dávid énekére! Ő így szólott: „Ki visz el az erős városba?”45 Az Erős Város Akkó, melyet Legnagyobb Börtönnek neveznek, s melynek erődje és hatalmas erődítései van.

Bahá'u'lláh: Letter to the Son of the Wolf [Levél a Farkas Fiához], 144. oldal

A Karmel Isten könyvében Isten Hegyének és Szőlőskertjének neveztetik. Itt az a hely, ahol a Kinyilatkoztatás Urának kegyéből a Dicsőség Frigysátra felállíttatott. Boldogok, akik elérnek oda; boldogok, akik felé fordítják arcukat.

Bahá'u'lláh: Letter to the Son of the Wolf [Levél a Farkas Fiához], 145. oldal

Bahá'u'lláh sátora, a „Dicsőség Frigysátra” a Kármel-hegyen állíttatott fel, „Isten Hegyén és az Ő Szőlőskertjében”, Illés lakhelyén, melyet Ézsaiás „Az Úr Hegye”-ként magasztalt, ahová „özönlik valamennyi nép”46.

Shoghi Effendi: God Passes By, 194. oldal

Akkót magát „Libánon pompája”47 övezi, a „Kármel díszét”48 lehet látni a városból, és azon hegyek lábánál fekszik, melyek magának Jézus Krisztusnak a lakhelyét is magába zárják. A várost Dávid „Erős Város”-nak49 nevezte, Hóseás a „reménység kapujá”-nak50, és Ezékiel úgy utalt rá, mint a „kapunak, amely keletre néz”, ahová „Izráel Istenének a dicsősége közeledett kelet felől,”, hangja, „mint nagy vizek zúgása”51.

Shoghi Effendi: God Passes By, 184. oldal
ELJÖVETELÉNEK IDEJE

Bár a Biblia a Megígért eljövetelének idejére vonatkozólag sok utalást tartalmaz, az egyszerűség és a gyors megtalálhatóság kedvéért ez a fejezet csak eggyel foglalkozik közülük. Ez a Dániel Könyvében található jól ismert jóslat52, melyet is Jézus megerősített Máté Evangéliumában.

Dániel azt mondja, hogy a Jeruzsálem újjáépítését elhatározó döntés idejétől53 (i.e. 457) a pusztító utálatosság végéig 2300 napnak kell eltelnie. A Biblia szerint minden nap egy évnek felel meg (4Móz 14:34; Ezékiel 4:6). Hét hét és még hatvankét hét elteltével (483 nap) a Messiást (Felkentet) meg fogják ölni. A 2300 nap lejártakor a szentély helyreállíttatik.

A döntés kihirdetésének (i.e. 457) évétől Krisztus születéséig 456 év telt el. Ha kivonjuk a 456-ot a 483-ból, az i.sz. 27-es évet kapjuk Krisztus megfeszítésének dátumaként. Ha a 2300-ból kivonjuk a 456-ot, i.sz. 1844-hez jutunk, mely időpont lesz a pusztító utálatosság vége.

Az 1844-es év azonos a mohamedán időszámítás 1260. évével, s ez az év a bahá'í hit kezdete is.

483 nap 1260 muszlim i.sz.

______________________I______I____________________________I___________

i.e. 457. i.sz. 1. i.sz. 27. 1844

2300
Bibliai hivatkozások:

Dániel 8:13-14 Azután hallottam, hogy egy szent beszélni kezdett. Egy másik szent pedig válaszolt annak, aki ezt kérdezte: Meddig tart az, amit a mindennapi áldozatról és a szörnyű bűnről láttál? Meddig lesz kiszolgáltatva a szentély, és meddig tiporja azt a sereg? Ezt válaszolta neki: Kétezer-háromszáz este és reggel; azután a szentély visszanyeri igazi rendeltetését.

Dániel 9:25-26 Tudd meg azért, és értsd meg: Attól fogva, hogy elhangzott a kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről, hét hét fog eltelni a fejedelem felkenéséig. Azután még hatvankét hét, és újjáépülnek a terek és a falak... A hatvankét hét eltelte után megölik a felkentet...

Máté 24:2-3; 15 „Bizony, mondom néktek: nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.” Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: „Mondd meg nekünk: mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?”

„Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot, ahogy Dániel próféta megmondta, ott állni a szent helyen - aki olvassa, értse meg...”

Dániel 12:6-7 Az egyik megkérdezte a gyolcsruhába öltözött férfit, aki ott állt a folyam vize mellett: Mikor lesz vége ezeknek a csodás dolgoknak? Hallottam, hogy a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyam vize mellett állt, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az örökké élőre: Egy időszak, meg két időszak és egy fél időszak múlva...

Dániel 12:11-12 Attól fogva, hogy megszüntették a mindennapi áldozatokat, és felállították az iszonyatos bálványt, ezerkétszázkilencven nap telik el. Boldog, aki állhatatos marad, és megéri az ezerháromszázharmincöt nap elteltét.

Jelenések 12:5-6 Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel legeltet minden népet. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az ő trónusához, az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől előkészített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.

Bahá’í magyarázatok:

De Dániel két időpontot említ. Ezen dátumok közül az egyik Artaxerxész Ezsdrásnak, Jeruzsálem újjáépítésére adott rendeletével kezdődik: ez az a hetven hét, amely Krisztus mennybemenetelével végződött, amikor az Ő mártírhalálával az áldozat és vezeklés megszűnt.

A második időszak, mely a huszonhatodik versben található, azt jelenti, hogy Jeruzsálem újjáépítésének befejezése után Krisztus mennybemeneteléig hatvankét hét lesz majd: a hét hét Jeruzsálem újjáépítésének időtartama, mely negyvenkilenc évig tartott. Amikor ezt a hét hetet hozzáadod a hatvankettőhöz, az hatvankilencet ad, és az utolsó héten (69-70.) történt meg Krisztus mennybemenetele. Így aztán ez kiadja a hetven hetet, és nincs semmiféle ellentmondás.

Most, hogy Krisztus megnyilvánulása Dániel jövendölései által bizonyítást nyert, bizonyítsuk a Báb és Bahá'u'lláh megnyilvánulását. Eddig csak racionális bizonyítékokról esett szó; most a hagyományokon alapuló bizonyítékokról fogunk beszélni.

Dániel Könyvének nyolcadik fejezetében a tizenharmadik versben ez áll: „Azután hallottam, hogy egy szent beszélni kezdett. Egy másik szent pedig válaszolt annak, aki ezt kérdezte: Meddig tart az, amit a mindennapi áldozatról és a szörnyű bűnről láttál? Meddig lesz kiszolgáltatva a szentély, és meddig tiporja azt a sereg?” Akkor ő ezt válaszolta: (14. vers): „Kétezer-háromszáz este és reggel; azután a szentély visszanyeri igazi rendeltetését” (17. vers): „Akkor ezt mondta nekem: Értsd meg, emberfia, hogy a végső időről szól ez a látomás.” Vagyis mennyi ideig tart még ez a szerencsétlenség, ez a pusztulás, ez a megaláztatás és lealacsonyodás? Mondván, mikor lesz a Megnyilvánulás hajnalhasadása? Akkor ő így válaszolt: „Kétezer-háromszáz este és reggel; azután a szentély visszanyeri igazi rendeltetését.” Röviden ez a szakasz azt jelenti, hogy ő kétezerháromszáz évet jelöl meg, minthogy a Biblia szövegében minden nap egy év. Na már most, Artaxerxész Jeruzsálem újjáépítésére kibocsátott rendeletének időpontjától Krisztus születéséig 456 év van, és Krisztus születésétől a Báb megnyilvánulásának napjáig 1844 év. Amikor ehhez a számhoz hozzáadsz négyszázötvenhat évet, az kétezerháromszáz évet ad. Vagyis Dániel látomásának beteljesülésére Kr.u. 1844-ben került sor, és ez a Báb megnyilvánulásának éve Dániel Könyve tényleges szövegének értelmében. Vedd észre, mennyire világosan határozza meg a megnyilvánulás évét; nem létezhet ennél egyértelműbb jövendölés egy megnyilvánulás számára.

Máté 24. fejezetének 3. versében Krisztus világosan mondja, hogy Dániel ezen a jövendölésen a megnyilvánulás idejét értette, a vers pedig így szól: „Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: ’Mondd meg nekünk: mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?’” Az egyik magyarázat, melyet Ő válaszul adott nekik, ez volt: (15. vers) „Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot, ahogy Dániel próféta megmondta, ott állni a szent helyen - aki olvassa, értse meg...” Ebben a válaszban azt mondta nekik, hogy Dániel Könyvének nyolcadik részéhez forduljanak, mondván, hogy mindenki, aki ezt olvassa, megérti, hogy ez az az idő, amiről szó van. Vedd csak fontolóra, hogy az Ószövetség és az Evangélium milyen világosan beszél a Báb megnyilvánulásáról.

Egyszóval, magyarázzuk most el Bahá'u'lláh megnyilvánulásának idejét a Bibliából. Bahá'u'lláh idejét a holdévek alapján számítják Mohamed küldetésétől és a Hidzsrától; minthogy Mohamed vallásában holdéveket használnak, mivel szintén a holdév az, amelyet az istentisztelet parancsolatainak kapcsán alkalmaznak.

Dániel 12. részének 6. versében ez áll: Az egyik megkérdezte a gyolcsruhába öltözött férfit, aki ott állt a folyam vize mellett: Mikor lesz vége ezeknek a csodás dolgoknak? Hallottam, hogy a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyam vize mellett állt, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az örökké élőre: Egy időszak, meg két időszak és egy fél időszak múlva! Mert amikor véget ér a szent nép megrontójának hatalma, mindezek beteljesednek.”54

Minthogy már elmagyaráztam az egy nap jelentését, ezért nincs szükség további magyarázatra; de röviden annyit mondunk, hogy az Atya minden napja egy évnek számít, és minden évben tizenkét hónap van. Így három és fél év negyvenkét hónapot tesz ki, és a negyvenkét hónap ezerkétszázhatvan napot. A Báb, Bahá'u'lláh előfutára, az iszlám időszámítás szerint Mohamed Hidzsrá-jától számított 1260. évben jelent meg.

Azután a 11-12. vers ezt mondja: „Attól fogva, hogy megszüntették a mindennapi áldozatokat, és felállították az iszonyatos bálványt, ezerkétszázkilencven nap telik el. Boldog, aki állhatatos marad, és megéri az ezerháromszázharmincöt nap elteltét.”

Ennek a hold szerinti időszámításnak a kezdete Mohamed prófétaságának Hidzsáz megyében való kihirdetésének napjától számít; és ez küldetése után három évvel történt, mivel Mohamed prófétaságát kezdetben titokban tartották, és Khadíjah és Ibn Nawfal55 kivételével senki sem tudott róla. Azt három év elteltével jelentették be. És Bahá'u'lláh a Mohamed küldetésének bejelentésétől számított 1290. évben hirdette ki az Ő megnyilvánulását.56

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 57-61. oldal

Fontold csak meg, mennyire megegyeznek egymással ezek a próféciák. Az Apokalipszis a Megígért megjelenését negyvenkét hónap elteltéhez köti, és Dániel mint három évet és egy felet említi, ami 42 hónap, ami pedig ezerkétszázhatvan nap. János Jelenések könyvének egy másik részében világosan kimondatik mint ezerkétszázhatvan nap, és a Szentkönyvben azt áll, hogy minden nap egy évet jelöl. Semmi sem lehet ennél nyilvánvalóbb, mint ezen próféciák egymással való egyezése. A Báb Mohamed Hidzsrá-jának 1260. évében jelent meg, mi is az egész Iszlám egyetemes időszámításának kezdete. Egyetlen Megnyilvánulásra sincs ennél nyilvánvalóbb bizonyíték a Szent Könyvekben. Annak, aki igazságos, a Nagyok nyelve által jelzett idők egybeesése a legmeggyőzőbb bizonyíték. Nem létezik más lehetséges magyarázat ezekre a próféciákra. Áldottak az igaz lelkek, kik az igazságot kutatják.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 90-91. oldal
AZ OKOS ÉS A BALGA SZÜZEK

„Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!”

(Máté 25:13)
ÚGY JÖN EL, MINT A TOLVAJ

A Szentírás, azon felül, hogy előrejelzi a Megígért eljövetelének idejét, leírja a módot is, ahogyan meg fog jelenni. Sok bibliai szakasz jelzi, hogy úgy fog eljönni, mint „a tolvaj az éjszakában”, mikor az emberek alszanak. Vagyis titokban és váratlanul fog jönni, és az emberek nem lesznek a tudatában.

A tíz szűz példázata, mely Máté 25. fejezetében található, világosan bemutatja az eljövetelének módját. Csak azok a hív szüzek találkozhattak becsületben az urukkal, mikor az váratlanul megérkezett és felébresztette őket álmukból, akik felkészültek a vőlegény eljövetelére. Természetesen az ilyen szimbolikus történeteket nem szó szerint kell érteni. Az Isten Királyságának eljövetelét ábrázoló különféle példázatokat nem lehet szóról szóra magyarázni; ezek szimbolikusan értelmezik azt a módot, ahogyan a Megígért megjelenik.

Amiként Krisztus idejében is, a Megígért Messiás már a földön volt, de az emberek döntő többsége nem ismerte fel. (??? megszakad a szöveg)

Bibliai hivatkozások:

Lukács 17:20-21 Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: „Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá. Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! - Mert az Isten országa közöttetek van!”

Máté 24:42-44 „Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok! Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába. Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!”

Márk 13:33-37 „Vigyázzatok, legyetek ébren, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idő! Ahogy az idegenbe készülő ember, amikor elhagyta házát, átadta szolgáinak a hatalmat, és kiadta mindenkinek a maga munkáját, az ajtóőrnek is megparancsolta, hogy vigyázzon. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura; lehet este vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel: nehogy, amikor hirtelen megjön, alva találjon benneteket! Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Vigyázzatok!”

Jel. 3:3 „Ha tehát nem ébredsz fel, eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök el hozzád.”

Jel 16:15 („Íme, eljövök, mint a tolvaj: boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét”.)

2Pt 3:10 De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj...

1Thessz 5:2-3 ...mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. Amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra; és nem fognak megmenekülni.

Bahá’í magyarázatok:

... és az emberek mégis, éppúgy, ahogy a Messiás mondja, tovább aludtak: mert a Megnyilvánulás eljövetelének napján, mikor a Seregek Ura leereszkedett, a tudatlanság szendergésébe takarva találta őket. Úgy, ahogy mondja az Evangéliumban: olyan az én eljövetelem, mint mikor a tolvaj már a házban van, és a ház ura nem veszi észre.

'Abdu'l-Bahá: Selections from the Writings of 'Abdu'l-Bahá

[Válogatás 'Abdu'l-Bahá írásaiból], 35. oldal

A világ minden népe az anyagi világ sírjába temetkezik, vagy szendereg, figyelmetlenül, öntudatlanul. Éppúgy, ahogy Krisztus mondja. „Lehet, hogy akkor jövök, mikor nem vagytok annak tudatában. Az Emberfiának eljövetele olyan, mint mikor tolvaj lép a házba, melynek a gazdája ennek egyáltalán nincs tudatában.”

'Abdu'l-Bahá: Selections from the Writings of 'Abdu'l-Bahá

[Válogatás 'Abdu'l-Bahá írásaiból], 198-199. oldal

...Amit Krisztus mond: ”Meglehet, hogy olykor jövök el, mikor ti még alszotok, mivel az Emberfiának eljövetele olyan, mint a tolvaj jövetele.” A tolvaj talán a házban lesz, és a gazda nem fog tudni róla.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 136. oldal
ÚJ NEVET VISEL

A Bibliában azt az ígéretet találjuk, hogy a vég idején az olyannyira Várt új nevet viselve fog eljönni. Ez a megállapítás a keresztények számára gyakran okoz meglepetést, mivel közülük sokan azt várják, Jézus ugyanabban a testben, ugyanavval a névvel, sőt ugyanazokat a szavakat szólva tér vissza a földre, mint ahogy először tette. De az írások világosan jelzik, hogy új neve lesz, és még azt is megmondják, mi lesz ez a név.

Sok szakasz beszél „Isten dicsőségének” vagy az „Úr dicsőségének” eljöveteléről. Arabul ez így hangzik: Bahá'u'lláh, és ez az a név, melyet a bahá'í hit Alapítója felvett. Ez a Megígért új neve.

Bibliai hivatkozások

Ézsaiás 62:2 Látni fogják igazságodat a népek, dicsőségedet az összes királyok. Új nevet adnak neked, melyet az ÚR maga határoz meg.

Ezékiel 43:2-5 És íme, Izráel Istenének a dicsősége közeledett kelet felől; zúgása olyan volt, mint nagy vizek zúgása, a föld pedig ragyogott dicsőségétől. A látvány, amelyet láttam, olyan volt, mint az, amelyet akkor láttam, amikor a város pusztulása bekövetkezett. Olyan volt, mint az a látvány, amelyet a Kebár folyó mellett láttam. Akkor arcra borultam. Az ÚR dicsősége pedig bement a templomba a kelet felé néző kapun át. Ekkor fölemelt engem a lélek, bevitt a belső udvarba, és íme, az ÚR dicsősége betöltötte a templomot.

Ézsaiás 40:5 Mert megjelenik az ÚR dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. - Az ÚR maga mondja ezt.

Máté 24:4-5 Jézus így válaszolt nekik: „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! - és sokakat megtévesztenek.”

Máté 24:23 „Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus, vagy amott: ne higgyétek!”

Jelenések 2:17 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.

Jel. 3:11-12 Eljövök hamar: tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat. Aki győz, azt oszloppá teszem az én Istenem templomában, és onnan nem kerül ki többé, felírom rá az én Istenem nevét, és az én Istenem városának, az új Jeruzsálemnek a nevét, amely a mennyből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet.

Jel. 21:22-24 Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma. Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket.

Bahá’í magyarázatok:

Formálisan a Bahá'u'lláh névvel ruházták fel, amely kifejezetten feljegyeztetett a perzsa Bayánban, s mely egyszerre utalt Isten dicsőségére, fényére és ragyogására; és úgy szólították őt: „Urak Ura”; a „Legnagyobb Név”; az „Időtlen Szépség”; a „Legmagasabb Tolla”; a „Rejtett Név”; a „Féltőn Őrzött Kincs”; „Az Akit Isten ki fog nyilvánítani”; a „Legnagyobb Fény”; a „Legmagasabb Láthatár”; a „Legnagyobb Óceán”; a „Legfőbb Mennyország”; a „Lét előtti Gyökér”; az „Önmagában Létező”; a „Világegyetem Napcsillaga”; a „Nagy Hír/Bejelentés”; az „Ki a Sínain szólott”; az „Emberek Rostálója”; a „Világ Megbántottja”; a „Nemzetek Vágya”; a „Szövetség Ura”; „Fa, melyen túl nincs haladás”.

Shoghi Effendi: God Passes By, 94. oldal

A legnagyobb zsidó próféta, Ézsaiás úgy említette, mint az „Úr Dicsősége”57, az „Örökkévaló Atya”, a „Békesség Fejedelme”, a „Csodálatos”, a „Tanácsos”58, a „Vesszőszál” amely „Isai törzsökéről hajt ki”, a „gyökereiről kisarjadó hajtás”59, aki „Dávid trónusán fog ülni”60, aki „jön hatalommal”61, aki „ítéletet tart a nemzetek fölött”62, aki „Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst”63, és aki „összegyűjti Izráel szétszórt fiait, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről”64. Róla énekelt Dávid a zsoltáraiban, mikor a „Seregek Urá”-nak, a „Dicső Királynak”65 nevezte.

Shoghi Effendi: God Passes By, 94-95. oldal
ISTEN ÉS MEGNYILVÁNULÁSAINAK EGYSÉGE

Isten valamennyi Küldötte azt állítja, hogy Ők egyek és ugyanazok. Mindannyian ugyanattól az egy Istentől jöttek, ugyanazzal a lélekkel, ugyanazokat a lelki tanításokat hozva el a különböző történelmi korszakokban különböző helyekre, különféle embereknek. Minden próféta pontosan ahhoz az időszakhoz, helyhez és kultúrához szabott üzenetet hozott, ahol érkezett. De mindannyian dicsérték egymást, magasztalták egymást, és jövendölést mondtak egymásról. Minden próféta elmagyarázta - különböző módon -, hogy az Istentől érkező küldöttek valójában egyek és ugyanazok - az Első és az Utolsó, a Kezdet és a Vég, a legutóbbi Visszatérése.

Ezen Isteni Lények mindegyike egy bizonyos korszak és egy adott nép számára meghatározott küldetés teljesítésére jött el. Nekik engedelmeskedni minden korban azt jelenti, hogy Istennek engedelmeskedünk, a tőlük való elfordulás viszont azt: Istentől fordulunk el.

Bibliai hivatkozások:

5Mózes 18:17-19 „Akkor az ÚR így szólt hozzám: Prófétát támasztok nekik atyjukfiai közül, olyant, mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok. És ha valaki nem hallgat igéimre, amelyeket az én nevemben mond, azt én felelősségre vonom.”

5Mózes 33:2 „A Sínairól jött az ÚR, a Széírről ragyogott rájuk, a Párán hegyéről tündökölt, megérkezett szent seregével, jobbján lángoló tűzzel.”

János 10:16 „Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.”

János 5:46 „Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert énrólam írt ő. Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, akkor az én beszédeimnek hogyan hinnétek?”

János 10:27-30 „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.”

Jelenések 1:8 Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.

János 8:56-58 „Ábrahám, a ti atyátok ujjongott azon, hogy megláthatja az én napomat: meg is látta, és örült is.” A zsidók erre ezt mondták neki: „Ötvenéves sem vagy, és láttad Ábrahámot?” Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok.”

Bahá’í magyarázatok:

Tudd bizonyosan, hogy Isten minden Prófétájának lényege egy és ugyanaz. Az Ő egységük tökéletes. Isten, a Teremtő mondja: Nincs semmiféle különbség az Üzenetem Hordozói között. Mindegyikük csak egy célt szolgál; titkuk azonos. Jobban tisztelni egyet, mint a többit, felmagasztalni egyeseket a többi fölé semmiképpen nem megengedett. Minden igaz Próféta Saját Üzenetét lényegében azonosnak tekintette az Őt megelőző minden más Próféta Kinyilatkoztatásával.

Bahá'u'lláh: Gleanings from the Writings of Bahá’u’lláh

[Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból] XXXIV. rész

E megszentelt Tükrök, az örök dicsőség e Hajnalpontjai mind, egytől egyig Annak a földi helytartói, Ki a világegyetem központi Napja, Lényege és végső Célja. Tőle ered tudásuk és hatalmuk; Tőle kapják uralmukat. … A Szentség eme Frigysátrai, ezen elsődleges tükrök, melyek a múlhatatlan dicsőség fényét tükrözik, nem mások, mint Annak a kifejeződései, Ki a Láthatatlanok Láthatatlanja. Az isteni erény eme ékköveinek kinyilatkoztatásában testesül meg Isten összes neve és tulajdonsága, úgymint tudás és erő, hatalom és uralom, irgalom és bölcsesség, dicsőség, bőkezűség és kegyelem. ... Isten Prófétái, az Ő szeretett, szent és választott Küldöttei kivétel nélkül mind az Ő neveinek viselői, és az Ő tulajdonságainak megtestesítői. Csupán kinyilatkoztatásuk erejében és fényük viszonylagos hatásában különböznek egymástól.

Bahá'u'lláh: Gleanings from the Writings of Bahá’u’lláh

[Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból] XIX. rész

Óvakodjatok, ó ti, kik hisztek Isten Egységében, nehogy megkísértsen a gondolat, hogy Ügye Megnyilvánulásai között bármiféle különbséget is tegyetek, vagy hogy osztályozzátok a jeleket, melyek Kinyilatkoztatásaikat kísérték vagy bejelentették. Bizony, ez az Isteni Egység igazi jelentése, ha értitek és hiszitek ez igazságot.

Bahá'u'lláh: Gleanings from the Writings of Bahá’u’lláh

[Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból] XXIV. rész

Emígyen mondja: "A mi döntésünk csupán egyetlen."66 Mivel az Ügy egy és ugyanaz, annak Értelmezőinek is egynek és ugyanannak kell lenniük.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 59.

Bahá'u'lláh Ügye ugyanaz, mint Krisztusé. Ugyanarról a Templomról és ugyanarról az Alapról van itt szó. Mindkettő szellemi tavasz, és a lélekfrissítő ébredés évszaka, és az emberiség élete megújításának oka. Az idei év tavasza ugyanaz, mint az előző évé. Az eredet és a végkifejlet ugyanaz. A mai nap Napja a tegnap Napja. Jézus eljövetelekor az átadott isteni tanítások az emberi faj gyerekkorával voltak összhangban. Bahá'u'lláh tanításainak ugyanazok az alapelvei, de a világ érettségi szintjéhez vannak szabva, és ezen ragyogó kor követelményeinek felelnek meg.

'Abdu'l-Bahá, idézi: Bahá’í World Faith [Bahá'í Világvallás], 400. oldal

MÁSODIK RÉSZ: NÉHÁNY KERESZTÉNY TÉMA
KORAI KERESZTÉNYEK RÓMÁBAN
felolvasást hallgatnak a Szentírásból
(Pál levele a rómaiakhoz 1:7)
ISTEN IGÉJE

Jézus azt mondta: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.” (Lukács 21:33). Ugyanakkor nem Jézus az egyetlen "Beszéd". Isten Beszédei (Szavai) végtelenek.

A keresztények tudják és megértik, hogy Isten Igéit (Szavait) szakaszosan nyilatkoztatták ki. A legkorábbi héber próféták, mikor az emberekhez beszéltek, Isten Igéjét tolmácsolták - Ábrahám, Noé, Jákob és a többiek. Aztán feltűnt Mózes, és Isten Igéjét közvetítette, új Törvényt hozva. Utána Izrael kisebb prófétái vezették tovább a népet Isten Igéjével - Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és a többiek. Mikor Jézus Krisztus megkezdte tevékenységét, a saját kora számára Ő képviselte Isten Igéjét.

A bahá'iok az Isteni Akarat ezen időről időre történő megnyilvánulását „folytatólagos kinyilatkoztatás”-nak nevezik. Isten Igéje minden korszakban megújul azáltal, hogy megjelenik egy új próféta, vagy Isten új Megnyilvánulása, aki érettségünk szintjének megfelelő tanításokat hoz. Ahogy Jézus mondta: „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni: amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra...”67 Mindamellett Isten Igéjének (Szavának) lelki igazsága soha nem változik. Csak Isten Igéjének bemutatása, a vallásgyakorlás külső formái változnak, hogy megfeleljenek megjelenésük korának és helyszínének.

Bibliai hivatkozások:

János 1:14 Az Ige testté lett, közöttünk lakott ... telve kegyelemmel és igazsággal.

János 3:31-36 „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól. Aki a mennyből jön (az felette van mindenkinek:) és arról tesz bizonyságot, amit látott, és hallott, de bizonyságtételét senki sem fogadja el. Aki befogadta bizonyságtételét, az pecsétet tett arra, hogy Isten igaz. Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mert annak ő nem mértékkel mérve adja a Lelket. Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van...”

János 3:12 „Ha a földi dolgokról szóltam nektek, és nem hisztek, akkor hogyan fogtok hinni, ha majd a mennyeiekről szólok nektek?”

János 16:12-13 „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni: mikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra.”

Bahá'í magyarázatok:

Isten Szava megszentelve áll az idő fölött.68 Isten vonatkozásában a múlt, jelen s jövő mind egyenlő. A napban nem létezik tegnap, ma vagy holnap.

Hasonlóan létezik prioritás a dicsőség tekintetében, azaz a legdicsőségesebb megelőzi a dicsőségeset. Ezért Krisztus Valósága, Aki Isten Szava, lényegét, tulajdonságait és dicsőségét tekintvén bizonyosan megelőzi a teremtményeket. Mielőtt emberi formában megjelent, Isten Szava fennköltségének magaslatán a legnagyobb szentségben és dicsőségben, tökéletes szépségben és ragyogásban létezett. Amikor Istennek, a Legnagyobbnak bölcsessége által a dicsőség magaslatairól a testi világban felragyogott, Isten Szava e test által oly sanyargatásra jutott, hogy a zsidók keze közé került, és a tudatlanok és zsarnokok foglya lett, és végül keresztre feszíttetett.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 140-141. oldal

Mégis, a Valóság Napja, Isten Igéje a messiási tükörből Jézus Krisztuson, mint csodás csatornán keresztül még teljesebben és csodálatosabban sugárzott. Ragyogása érzékelhetően áradt, a zsidók mégis mind a mai napig ragaszkodnak a mózesi tükörhöz. Így aztán megfosztattak attól, hogy Jézusban láthassák meg az örökkévalóság fényeit.

'Abdu'l-Bahá: The Promulgation of Universal Peace
[Az egyetemes béke hirdetése], 115. oldal

Egy könyv lapjainak nincs belső jelentése, de az általuk közvetített gondolatok arra vezetnek, hogy elgondolkodj a valóságon. Jézus valósága volt a tökéletes jelentés, a Benne megtestesülő Krisztus-lét, melyet a Szent Könyv szimbolikusan így nevez: az Ige.

'Abdu'l-Bahá: The Promulgation of Universal Peace
[Az egyetemes béke hirdetése], 155. oldal

„Az Ige Istennél volt.” A Krisztus-lét nem Jézus fizikai testére értendő, hanem a Benne megnyilvánuló isteni erények tökéletességére. Ezért, hogy megíratott: „Ő az Isten”. Ez nem azt jelenti, hogy elválasztható lenne Istentől, miként a Naptól sem választható el a sugara. Krisztus valósága az isteni erények és Isten tulajdonságainak megtestesülése volt. Mert az Istenségben nincs kettősség. Minden melléknév, főnév és névmás a szentség ezen körében egy valamire vonatkozik, nincs többesség, sem megoszlás. Ennek a magyarázatnak az a célja, hogy bemutassa, Isten Igéinek számtalan jelentésbeli jellemzője és értelembeni titka van - mindegyiknek ezer és még több.

'Abdu'l-Bahá: The Promulgation of Universal Peace
[Az egyetemes béke hirdetése], 155. oldal
A TÉKOZLÓ FIÚ VISSZATÉRÉSE

„Apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.”

(Lukács 15:20)
ÜDVÖZÜLÉS!

A legtöbb keresztény hisz abban, hogy Jézus Krisztus azért jött el közénk, hogy meghaljon a kereszten bűneink bocsánatára, és hogy Krisztus mártíriumában megtalálhatjuk saját üdvözülésünket. Természetesen ez igaz - és ez érvényes Isten valamennyi Megnyilvánulására -, ha a hitünket alátámasztják a tettek. Nem csupán Jézus keresztáldozata, hanem az élete, a tanításai is lehetővé tehetik számunkra, hogy úrrá legyünk minden bűnön, mint pl. a haragon, a gyűlölködésen, az előítéleteken, a kapzsiságon, az önzésen, stb. Ugyanis ha ezeket a bűnöket nem tudjuk leküzdeni, Jézus keresztáldozata számunkra semmi előnnyel nem jár. „Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában..” (Jakab 2:17)

Bibliai hivatkozások:

Máté 7:21 „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: URam, URam, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.”

Máté 19:16-17 Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Ő így válaszolt neki: „Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.”

Jakab 2:14-17 Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.

Bahá'í magyarázatok:

Azt kérded, vajon Isten királyságának megjelenése által minden lélek megváltódott-e. A Valóság Napja az egész világnak jelent meg. Ez a ragyogó megjelenés megváltás és élet; de csak azok részesülnek a megváltásból, akik megnyitották a szemüket erre a valóságra, és meglátták ezt a fényt.

'Abdu'l-Bahá, idézi: Bahá’í World Faith [Bahá'í Világvallás], 389-390. oldal

Ő az alfa és az omega. Ő az, aki a szomjazónak inni ad az élet vizének forrásából, és a betegnek az igaz megváltás orvosságát nyújtja. Az, kit egy ilyen kegy segít, bizony a legdicsőségesebb örökséget kapta Isten Prófétáitól és szentjeitől. Az Úr az ő Istene, és ő Isten kedves szeretett fia.

'Abdu'l-Bahá: Selections from the Writings of 'Abdu'l-Bahá

[Válogatás 'Abdu'l-Bahá írásaiból], 13. oldal

Amikor Krisztus megszentelt fuvallatai és a Legnagyobb Napcsillag69 szent fényei szétterjedtek, az emberi valók, vagyis azok, akik Isten Szava felé fordultak és bőségesen részesültek az Ő jótéteményeiből, megmenekültek ettől a kötődéstől és bűntől, örök életet nyertek, megszabadultak a szolgaság láncaitól, és elérték a szabadság világát. Megszabadultak ezek az emberi világ vétkeitől és a Királyság erényeivel áldattak meg.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 130. oldal

Az Isten által szolgáinak rendelt első kötelem annak felismerése, Ki Kinyilatkoztatásának Hajnala és törvényeinek Kútfeje, Ki az Istenséget képviseli mind Ügyének Királyságában, mind a teremtés világában. Ki ezen feladatát teljesíti, elnyert az minden jót; és ki megfosztatik tőle, eltévelyedett, mégha ő is szerzője minden igaz cselekedetnek. Mindenki számára, ki ezen legmagasztosabb állást, a mindent meghaladó dicsőség e csúcsait eléri, kötelesség, hogy betartsa Annak minden parancsolatát, Ki a világ Vágya. E kettős kötelem egymástól el nem választathatik. Egyik a másik nélkül el nem fogadtathatik. Emígyen rendelkezett az, Ki az isteni sugallat Forrása.

Bahá'u'lláh: A Kitáb-i-Aqdas - A Legszentebb Könyv, K1.

KERESZTELÉS

A legtöbb keresztény közösség megköveteli a vízzel való keresztelést azelőtt, hogy a hívőt igazi kereszténynek tekintené. Sokféle szokás és gyakorlat él a kereszteléssel kapcsolatban, és ezek az egyházi élet fontos részévé váltak. Ugyanakkor a bahá'iok úgy hiszik, hogy ezeknek a ceremóniáknak önmagukban semmilyen kihatásuk sincs az emberi lélekre. A keresztelés célja eredetileg az volt, hogy a bűnbánatot és a keresztény hit tisztító erejét jelképezze. De a mai gyakorlat egészen más.

Keresztelő Szent János bűnbánatra szólította az embereket. Csak azután keresztelte meg őket, miután ennek eleget tettek - s a vizet a szellemi megtisztulás jelképeként használta. Természetesen zsidókat keresztelt, és ezek az emberek a keresztelés után is zsidók maradtak. János azt jövendölte, hogy a Megváltó a híveit a Szentlélekkel és tűzzel fogja megkeresztelni. Nyilvánvaló, hogy ez a keresztelés jelképes, hiszen lélek által vagy tűz által fizikailag lehetetlen keresztelni.

A bahá’í hitben nem gyakorolják a vízzel való keresztelést. De a lélek megtisztításának szükségét és belső életünk vallás révén történő megújítását elfogadjuk és megértjük.

Bibliai hivatkozások:

Máté 3:11 „Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam: arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket.”

János 1:29-33 Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét! Ő az, akiről én megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőzött engem, mert előbb volt, mint én. Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy ismertté legyen Izráel előtt.” Így tett erről bizonyságot János: „Láttam, hogy a Lélek leszállt az égből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta. Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, ő mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és megnyugodni rajta, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.”

János 3:5-6 Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.”

Bahá’í magyarázatok:

A megkeresztelkedés alapja a bűnbánaton keresztüli megtisztulás. János intette és figyelmeztette az embereket, bűnbánatra indította, majd megkeresztelte őket. Ezért nyilvánvaló, hogy e keresztelés az összes bűn megbánásának szimbóluma; jelentését ezen szavak fejezik ki: "Ó Isten! mint ahogyan testem megtisztult a földi mocsoktól, hasonlóan tisztítsd és szenteld meg az én lelkem a természet világának tisztátalanságaitól, melyek nem méltóak a Te Egységed küszöbéhez."

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 112. oldal

Minthogy Krisztus azt kívánta, hogy abban az időben mindenki használja János ezen intézményét, Ő maga is alkalmazkodott hozzá, azért, hogy megébressze az embereket és beteljesítse az előző vallás törvényét. Habár a bűnbánatban való alámerítés János intézménye volt, a valóságban az régebben is használatos volt Isten vallásában.

Krisztusnak nem volt szüksége a keresztségre, de minthogy abban az időben ez elfogadott és dicséretes cselekedet volt, és a Királyság örömhíreinek jele, ezért Ő megerősítette ezt. Mindazonáltal, később azt mondta, hogy az igazi keresztelés nem anyagi természetű vízzel történik, hanem lélekkel és vízzel. A víz itt nem anyagi értelemben használt szó, mivel máshol világosan az áll, hogy a keresztelés lélekkel és tűzzel történik, melyből is nyilvánvaló, hogy itt nem lehet szó anyagi értelemben vett tűzről és vízről, hiszen tűzzel keresztelni lehetetlen.

Ezért a lélek Isten nagylelkűsége, a víz tudás és élet, a tűz pedig Isten szeretete. Hiszen az anyagi értelemben vett víz az ember szívét nem tisztítja meg; nem, csak a testét tisztítja meg. Azonban a mennyei víz és lélek, ami a tudás és élet, az emberi szívet jóvá és tisztává teszi...

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 112-113. oldal

Elmélkedj el még azon is, hogy Keresztelő Szent János idejében a megkeresztelkedés arra szolgált, hogy megébressze és arra figyelmeztesse az embereket, hogy megbánják bűneiket és Krisztus Királyságának eljövetelére figyelmezzenek. Jelenleg azonban Ázsiában a Katolikus és Ortodox Egyház újszülötteket merít bele olívaolajjal kevert vízbe, és a csecsemők közül sok belebetegszik ebbe a megrázkódtatásba; a keresztelés felzaklatja őket és szenvedést okoz nekik. Más helyeken a papok keresztvizet szórnak a homlokukra. De sem az előző, sem pedig az utóbbi formalitásból a gyermekeknek semmiféle szellemi haszna sem származik.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 117. oldal
AZ UTOLSÓ VACSORA

A szentáldozás (úrvacsora), vagy az Oltáriszentség kiszolgáltatása egy további olyan szokás, melyet a legtöbb keresztény egyház gyakorol. A bahá’iok ezt a szertartást is inkább jelképesnek tekintik, semmint olyannak, amely önmagában bármi hatást gyakorolna a lélekre. Mikor Jézus Krisztus azt mondta: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.” (János 6:35) - nyilvánvalóan jelképesen beszélt.

Bibliai hivatkozások:

Máté 26:26-29 Miközben ettek, vette Jézus a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem!” Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. De mondom nektek: nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Atyám országában.”

Márk 14:22-25 És amikor ettek, vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta: „Vegyétek, ez az én testem.” Azután vette a poharat, hálát adott, odaadta nekik, ittak belőle mindnyájan, és ezt mondta nekik: „Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik. Bizony, mondom néktek, hogy nem iszom többé a szőlőtő terméséből addig a napig, amikor újat iszom az Isten országában.”

Lukács 22:17-19 Azután vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: „Vegyétek, és osszátok el magatok között. Mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa.” És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: „Ez az én testem...”

János 6:47-63 „Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak. De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon: Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.”

A zsidók erre vitatkozni kezdtek egymással, és ezt kérdezték: „Hogyan adhatná ez nekünk a testét eledelül?” Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom néktek: ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem igazi étel, és az én vérem igazi ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem marad, és én őbenne. Ahogyan engem az élő Atya küldött el, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, élni fog énáltalam. Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le; ez nem olyan, mint amilyet atyáitok ettek, és mégis meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké.”

Ezeket a zsinagógában mondta, amikor Kapernaumban tanított. Tanítványai közül sokan, amikor ezt hallották, így szóltak: „Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt?” Mivel pedig Jézus magától is tudta, hogy ezért zúgolódnak tanítványai, így szólt hozzájuk: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol előzőleg volt? A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet.”

János 6:33 „Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak.”

Bahá’í magyarázatok:

Krisztus állása a teljes tökéletességé; isteni tökéletességeit rásugározta az összes hívő lélekre, és a fény jótéteményei felragyogtak az emberek valóságában. Ezért mondja Ő, hogy: „Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, nem hal az meg.”70 - azaz bárki, aki részt kap az isteni eledelből, eléri az örök életet: vagyis mindenki, aki részesül ezen bőkezűségből és elnyeri eme erényeket, örök életre lel, részt nyer a létezés előtti kegyekből, megszabadíttatik a tévelygések sötétjétől, és megvilágíttatik az Ő vezérletének fénye által.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 145-146. oldal

Ez Krisztus szavainak jelentése „Véremet adtam a világ életéért”71 - azaz ezen összes fájdalmat, szenvedést, súlyos csapást választottam Én, és még a legnagyobb mártírhalált is, eme cél eléréséért, a bűnök bocsánatáért (ami a szellem emberi világtól való eltávolodása és az isteni világhoz vonzódása), azért, hogy lelkek támadjanak, akik majd az emberiség vezérletének igaz megtestesülései, és a Legfőbb Királyság tökéletességeinek megnyilvánulásai lesznek.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 150-151. oldal

Bár a templomban a bort és a kenyeret Jézus Krisztus vérének és testének tartják, ez csupán a látszat, és nem a valóság. Krisztus valósága a Szentlélek igéi. Ha képes vagy rá, akkor abból legyen részed.

'Abdu'l-Bahá, idézi: Bahá’í World Faith [Bahá'í Világvallás], 390. oldal

Az Utolsó Vacsora, melyet a Lélek Őfelsége (Jézus) fogyasztott el az apostolokkal, mennyei vacsora volt, nem tényleges kenyér és víz, hiszen az anyagi világ tárgyainak semmi kapcsolatuk nincs a szellemi világ dolgaival. Mivel ott anyagi értelemben vett étel is jelen volt, Krisztus vallásának vezetői azt hitték, hogy ez a valóságos ennivaló változott lelki táplálékká.

Annak bizonysága, hogy nem testi ételről volt szó, az alábbi: az apostolok sok alkalommal részt vettek közös étkezésen Krisztus Őfelségével, mégis csak annak az estének a vacsoráját nevezik Utolsó Vacsorának. Ebből az elnevezésből kézenfekvő és világos, hogy ezen a vacsorán mennyei eledelt ettek. Ez a mennyei eledel pedig Isten szeretete, Isten tudása, Isten misztériumai és Isten adományai.

'Abdu'l-Bahá, idézi: Bahá’í World Faith [Bahá'í Világvallás], 390-391. oldal

Tégy erőfeszítést minden találkozáskor, hogy az Utolsó Vacsora valósuljon meg, és alászálljon a mennyei eledel. Ez a mennyei eledel a tudás, megértés, hit, bizonyosság, szeretet, vonzódás, kedvesség, a célok tisztasága, a szívek vonzalma és a lelkek egysége. Az Utolsó Vacsora szentsége ilyen módon szállt alá a mennyei királyságból Jézus Krisztus idejében.

'Abdu'l-Bahá, idézi: Bahá’í World Faith [Bahá'í Világvallás], 407-408. oldal

A FELTÁMADÁS ÉS AZ UTOLSÓ ÍTÉLET

Minden prófétáló vallás beszél az Ítélet Napjáról, illetve a Feltámadás Napjáról. Bár az írások terjedelmes leírást adnak erről a témakörről, mégis továbbra is ez a leginkább félreértett kérdés minden vallásban. Bár Jézus azt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet”72, nagyon sok keresztény inkább a történelem végeként értelmezi az Ítélet Napját, és nem egy új élet kezdeteként. Nagyszabású apokaliptikus jelenetet képzelnek el, melyben a halottak előjönnek a sírokból, angyalok szállnak le az égből, és az embereket a fizikailag létező mennyországba vagy pokolba küldik.

A bahá’iok számára Isten minden újabb isteni Megnyilvánulása az a „feltámadás”, mely által az emberek megítéltetnek. Akik elfogadják saját koruk Megnyilvánulását, maguk felett ítélkeznek. Választásuk révén új életre „támasztatnak”.

Bibliai hivatkozások:

János 11:25-26 Jézus ekkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”

János 9:39-41 Jézus pedig ezt mondta: „Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.” Meghallották ezt azok a farizeusok, akik a közelében voltak, és ezt kérdezték tőle: „Talán mi is vakok vagyunk?” Jézus ezt mondta nekik: „Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bűnötök.”

János 3:18-19 „Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak.”

János 5:22-25 „Az Atya nem is ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki őt elküldte. Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.”

János 12:30-31 Jézus megszólalt: „Nem énértem hallatszott ez a hang, hanem tiértetek. Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme.”

Bahá'í magyarázatok:

Ez az a Nap, mikor minden ember menekülni fog saját magától, hát még mennyire a nemzetségétől, bár látnád. Mondd: Istenre! Megfúvatott a trombita, és lám az emberiség szétolvad Előttünk! A Hírnök kiáltott és a Kikiáltó felemelte hangját mondván: „Istené a Királyság, a Leghatalmasabbé, a Veszélyben Oltalmazóé, az Önmagától Valóé.”

Bahá'u'lláh: Gleanings from the Writings of Bahá’u’lláh

[Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból] XVIII. rész

"Feltámadás" alatt az értendő, hogy Isten Megnyilvánulása kiáll, hogy hirdesse Ügyét, és az "Isten színe elé jutás"-on az Ő Szépsége elé való járulást kell érteni Megnyilvánulása személyében.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 80.

...amit a Feltámadás Napján értünk, az a következő: annak megjelenésétől, Aki az Isteni Valóság Fája, bármely korszakban, bármely néven alatt is jelenjék meg, az eltűnéséig terjedő időszak a Feltámadás Napja. Például Jézus - békesség legyen véle - küldetésének kezdetétől mennybemenetelének napjáig tartott Mózes Feltámadása. Mert ezen időszak folyamán Isten Kinyilatkoztatása azon Isteni Valóság megjelenésén keresztül sugárzott elő, Aki mindenkit, ki nem volt hívő, megjutalmazott Szavával, mivelhogy Isten arra a napra vonatkozó bizonyságtétele az volt, amelyet Ő ünnepélyesen megerősített az Evangéliumban.

A Báb: Selections from the Writings of the Báb
[Válogatás a Báb írásaiból], 106-107. oldal

Ezért hát, bárki és bármely Törvénykorszakban is ismerte fel és jutott a színe elé ezen dicső, ezen sugárzó és legnagyszerűbb Égitesteknek, bizony, ’Isten színe elé’ jutott az, és belépett az örök és halhatatlan élet városába. Az ilyen 'szín elé járulás' csak a Feltámadás Napján lehetséges, mely magának Isten felemelkedésének a Napja, mindent átfogó Kinyilatkoztatásán keresztül.

Ez a jelentése a ’Feltámadás Napjának’, melyről az összes szent irat beszél, és mely meghirdettetett minden embernek.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 49-50.

Iparkodj hát ezért, ó testvérem, hogy megragadhasd a ’Feltámadás’ jelentését, és megtisztíthasd füled ezen Istentől elvetett emberek üres beszédétől. Ha belépnél a világtól való tökéletes elfordulás birodalmába, készen állnál bizonyságot tenni arról, hogy nincs nap, mely hatalmasabb, mint ezen Nap, és hogy ezen Feltámadásnál hatalmasabb feltámadás soha el nem képzelhető.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 51.
AZ „ÉLET” ÉS A „HALÁL” JELENTÉSE

A Szentírás sok szakasza utal az élet és a halál misztériumára. Ezek a szövegrészek világos különbséget tesznek a lelki élet és lelki halál, valamint a fizikai élet és fizikai halál között. A Biblia, és ehhez hasonlóan a bahá'í Írások is, úgy magyarázzák, hogy a lelki (szellemi) élet az örök boldogság oka, míg a fizikai élet természetesen csak átmeneti.

A fizikai test a legjobb esetben is csak néhány évtizedig él. A szellemi test az, amely örök. Ugyanakkor fizikai lényként is szerezhetünk szellemi tulajdonságokat, azáltal, hogy szívünket az az Isteni Vezérlet fénye felé fordítjuk, kifejlesztjük a bennünk lappangó rejtett tehetségeket, szolgáljuk embertársainkat, imádkozunk és tanulmányozzuk a Szent Szövegeket, és kiálljuk azokat a próbákat, melyeket e fizikai világ állít elénk. Így fejleszthetjük szellemi életünket. Máskülönben halottak vagyunk - bár lehet, hogy fizikai értelemben élünk.

Bibliai hivatkozások:

Máté 8:21-22 Egy másik tanítvány pedig ezt mondta neki: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat.” De Jézus így szólt hozzá: „Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!”

Jelenések 3:1-2 „Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt.”

János 5:25 „Bizony, bizony, mondom néktek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját, és akik meghallották, élni fognak.”

János 6:63 „A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet.”

János 11:25-26 Jézus ekkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.”

1János 3:13-14 Ne csodálkozzatok, testvéreim, ha gyűlöl titeket a világ. Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, az a halálban van.

Bahá'í magyarázatok:

Az ’élet’ és ’halál’ kifejezések, melyekről a szent iratok beszélnek, a hitben való életet és a hitetlenségben való halált jelentik. Az emberek nagy része, minthogy elmulasztották, hogy megragadják ezen szavak jelentését, elutasították és megvetették a Megnyilvánulás személyét, megfosztották magukat isteni útmutatásának fényétől, és elutasították, hogy kövessék azon halhatatlan Szépség példáját.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 18.

...az igazi élet nem a hús élete, hanem a léleké. Mert a hús élete közös emberben és állatban, míg a lélek életét csupán a tisztaszívűek birtokolják, akik kortyoltak a hit óceánjából, és ettek a bizonyosság gyümölcséből. Ez az élet nem ismer halált, és e lét koronája a halhatatlanság. Miként megmondatott: „Aki igazán hívő, él az mind ebben, mind az eljövendő világban.” Ha az ’élet’ alatt e földi élet értendő, nyilvánvaló, hogy a halálnak győzedelmeskednie kell fölötte.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 26.

Figyeld meg: azokat, akik külső megjelenésükben, fizikai értelemben élők voltak, Krisztus halottnak tekintette, mivel az élet az örök életet, a létezés pedig a valódi létet jelenti. A Szent Könyvekben bárhol is szóljanak a halott feltámasztásáról, azt jelenti, hogy ama holt az örök élet áldásában részesült; ahol az áll, hogy a vak látást nyert, annak jelentése az, hogy megadatott számára a valódi felismerés; ahol pedig azt mondják, hogy a süket halláshoz jutott, azt jelenti, hogy szellemi és mennyei hallásra tett szert.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 125. oldal

Ezért van az, hogy azokat, akik nemtörődömök voltak és megtagadták Istent, Krisztus halottnak nevezte, habár ezek szemmel láthatóan éltek; a hit népéhez mérve őket halottak, vakok, süketek és némák voltak. Így értette Krisztus, amikor azt mondta, hogy „hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat.”73

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 320. oldal

Ilyen dolgok Isten minden Megnyilvánulásának idejében bekövetkeztek. Miként Jézus megmondotta: „Újonnan kell születnetek.”74 És emígyen: „Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.”75 Ezen szavak értelme az, hogy aki bármely törvénykorszakban a Lélektől születik, és megébreszti a Szentség Megnyilvánulásának lehelete, bizony azok közé számíttatik, akik ’életet’ és ’feltámadást’ nyertek, és beléptek Isten szeretetének ’paradicsomába’. És aki nem közülük való, ’halálra’ és ’megfosztottságra’ ítéltetett, a hitetlenség ’tüzére’ és Isten ’haragjára’.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 23.
A SZŐLŐSKERT PÉLDÁZATA

„A munkások megfogták szolgáit, és kit megvertek, kit megöltek,

kit pedig megköveztek közülük.”
(Máté 21: 35)
A PÉLDABESZÉDEK SZIMBOLIKUS JELENTÉSE

Jézus sok példázatot mondott, melyek fel vannak jegyezve a Bibliában. Sokszor használta arra a példázatokat, hogy - metaforák és színes hasonlatok segítségével - olyan lelki/szellemi fogalmakat magyarázzon el, amelyeket más módon nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen lett volna megvilágítani. A példázatok lelki igazságokat jelenítenek meg anyagi képzetek és példák révén.

Szó szerint venni a példázatokat komoly hiba. Imát, meditációt, alapos tanulmányozást követel azon szellemi igazságok megértése, melyek Jézus példázataiban bennfoglaltatnak. Ezen történetek szó szerinti értelmezése mindig megtévesztő.

Sok példabeszéd vonatkozik „Isten Királyságára”. Az őszinte kereső előtt az ilyen példázatokon való elmélkedés megnyithatja az Isten Királyságához vezető kaput. Jézus ezen példázatokat használja, mikor eljövetelének idejéről - és a Megígért eljöveteléről beszél. A szőlőskert, a királyi menyegző és a 10 szűz példázatában Jézus azt magyarázza el jelképes szavakkal, hogy milyen módon jön el Isten bármely Megnyilvánulása, s hogyan fogadják őt a nemtörődömök és a hívők.

Bibliai hivatkozások:

Máté 13:34-35 Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik, hogy beteljesedjék, amit az ÚR mondott a próféta által: „Példázatokra nyitom meg számat, és a világ kezdete óta rejtett dolgokat jelentek ki.”

Márk 4:10-12 Amikor egyedül maradt, a körülötte levők a tizenkettővel együtt megkérdezték őt a példázatokról. Jézus így szólt hozzájuk: „Nektek megadatott az Isten országának titka, de a kívülvalóknak minden példázatokban adatik; hogy akik néznek, nézzenek ugyan, de ne lássanak, és akik hallanak, halljanak ugyan, de ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak.”

Lukács 8:9-10 Ekkor megkérdezték tőle tanítványai, hogy mit jelent ez a példázat. Ő ezt mondta: „Nektek megadatott, hogy értsétek az Isten országa titkait, de a többieknek példázatokban adatik, hogy akik látnak, ne lássanak, és akik hallanak, ne értsenek.”

Márk 4:33-34 Még sok hasonló példázatban hirdette nekik az igét úgy, amint megérthették. Példázat nélkül nem is szólt hozzájuk, maguk között azonban tanítványainak megmagyarázott mindent.

Máté 13:10-14 A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: „Miért beszélsz nekik példázatokban?” Ő így válaszolt: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg. Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van. Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek. Beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek!”

Máté 22:1-14 Megszólalt erre Jézus, és ismét példázatokban beszélt hozzájuk: „Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni. Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre! De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe. A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket. Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek tehát a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre. Kimentek a szolgák az utakra, összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel. Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve; így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott. Akkor a király ezt mondta szolgáinak: kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek ki a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.”

Máté 25:1-13 „Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. Öt közülük balga volt, öt pedig okos. A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban. Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat. A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik. Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak. Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket. Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!”

Máté 21:33-43 „Hallgassatok meg egy másik példázatot. Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett, kerítéssel vette körül, borsajtót készített, és őrtornyot épített benne, azután bérbe adta munkásoknak, és idegenbe távozott. Amikor elérkezett a szüret ideje, elküldte szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át a neki járó termést. A munkások megfogták szolgáit, és kit megvertek, kit megöltek, kit pedig megköveztek közülük. Aztán ismét küldött szolgákat, többet, mint először, de ugyanígy bántak azokkal is. Utoljára pedig fiát küldte el hozzájuk, mert úgy gondolta: A fiamat meg fogják becsülni. De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak maguk között: Ez az örökös: gyertek, öljük meg, és azután mienk lesz az öröksége. Majd megfogták, kidobták a szőlőn kívülre, és megölték. Vajon majd ha megjön a szőlő ura, mit tesz ezekkel a munkásokkal?” Ezt felelték neki: „Mivel gonoszak, ő is gonoszul veszti el őket, a szőlőt pedig más munkásoknak adja ki, akik megadják a termést a maga idejében.” Erre megkérdezte tőlük Jézus: „Sohasem olvastátok az Írásokban: Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő, az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben. Ezért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek az Isten országa, és olyan népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.”

Bahá'í magyarázatok:

Íme, eljött az Atya, és beteljesedett mindaz, ami a Királyságban megígértetett nektek! Ez azon Ige, melyet a Fiú elrejtett, mikor így szólt a körülötte állókhoz: „most nem tudjátok elviselni”76. És mikor a kijelölt idő betelt, és az óra ütött, felragyogott az Ige Isten Akaratának láthatárán. Vigyázzatok, ó, ti, kik a Fiú követői vagytok, nehogy a hátatok mögé dobjátok.

Bahá'u'lláh: Tablets of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh üzenetei], 11. oldal

Hasonlóak vagytok az emberhez, aki kimér egy gyümölcsöskertet, és mindenféle gyümölcsfákkal beülteti. Amikor elérkezik számára, a gazda számára, az idő, hogy eljöjjön, addigra ti az ő nevében már birtokba vettétek a kertet, és mikor eljő személyesen, kidobjátok belőle.

Valóban, Mi ültettük a Fát ... és megtöltöttük a Gyümölcsöskertjét mindenféle gyümölccsel, amelyekből ti mind részesültök. Amikor eljöttünk, hogy birtokba vegyük azt, amit ültettünk, úgy csináltatok, mintha nem ismernétek azt, Ki mindenez dolgok ura.

Ne okozzatok bánatot Nékünk, és ne tartsatok távol ettől a Gyümölcsöskerttől, mely a Miénk, bár Mi függetlenek vagyunk mindattól, amit birtokoltok...

Mi ültettük a Bayán Kertjét Annak nevében, Akit Isten ki fog nyilvánítani (vagyis Bahá'u'lláh), és engedélyeztük nektek, hogy benne lakozzatok addig, amíg el nem jön az Ő megnyilvánulásának ideje; de attól a pillanattól, hogy annak az Ügye, Akit Isten ki fog nyilvánítani, bejelentetik, eltiltunk titeket mindazon dolgoktól, melyeket sajátotoknak tartotok, hacsak Uratok engedelmével nem lesztek képesek rá, hogy visszaszerezzétek azok tulajdonát.

A Báb: Selections from the Writings of the Báb [Válogatás a Báb írásaiból], 135. oldal

KRISZTUS KÜLDETÉSE

Jézus úgy magyarázta, hogy Őt azért küldte Isten az emberekhez, hogy Isten Királyságáról tanítsa őket. Krisztus küldetése ugyanaz volt, mint Isten összes többi Megnyilvánulásáé: mindannyian a történelem egy-egy meghatározott időpontjában jöttek el, hogy elhozzák nekünk az Isteni Tanokat, és előkészítsék az utat az egész emberiség számára megígért Nap eljövetelére.

Jézus Isteni Tanítómesterként jött el az emberiséghez, hogy megszabadítson bennünket azon bűnöktől és vétkektől, melyek abból származnak, hogy ragaszkodunk az evilági dolgokhoz, és hogy figyelmünket Isten Igéje felé fordítsa. Azok, akik hittek Benne és követték tanításait, megváltattak. A halálból életre jutottak.

Bibliai hivatkozások:

Lukács: 4:42-43 Napkeltekor pedig elindult, és kiment egy lakatlan helyre. De a sokaság megkereste őt, odamentek hozzá, és tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Ő azonban ezt mondta nekik: „A többi városban is hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát, mert ezért küldettem.”

János 18:37 Pilátus ezt mondta neki: „Akkor mégis király vagy te?” Jézus így válaszolt: „Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról.”

Máté 10:34 „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot.”

János 11:25-26 „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.”

Bahá'í magyarázatok:

... nem célja-e minden Kinyilatkoztatásnak, hogy átalakulást vigyen végbe az emberiség egész jellemében, egy olyan átalakulást, mely megnyilvánítja magát mind külsőleg, mind belsőleg, mely hatással bír mind belső életére, mind külső körülményeire? Mert ha az emberiség jellemét megváltoztatni nem szabadna, nyilvánvaló lenne Isten egyetemes Megnyilvánulásainak hiábavalósága.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 180.

Jézus Krisztus azért jött el, hogy a világ népét erre a mennyei civilizációra tanítsa, és nem az anyagi civilizációra. A Szentlélek leheletét lehelte a világ testébe, és egy megvilágosodott műveltséget alapított meg. Az isteni civilizáció alapelvei között, melyeket hirdetni jött, található az emberiség Legnagyobb Békéje. A szellemi civilizáció Általa tanított elvei között szerepel az emberi királyság egysége. A mennyei civilizáció Általa hozott törvényei közé tartozik az emberi világ erényes mivolta. Az Általa hirdetett égi civilizáció alapelvei között található az emberi erények fejlesztése és javítása.

'Abdu'l-Bahá: The Promulgation of Universal Peace
[Az egyetemes béke hirdetése], 11. oldal

Ezerkilencszáz évvel ezelőtt Jézus Krisztus azért jelent meg ezen a világon, hogy a különböző nemzetek és eltérő közösségek között megteremtse az egység kötelékét és a szeretet kötődését. Összecementezte Róma tudományát és a görög civilizáció nagyszerűségét. Kapcsolatokat teremtett az Asszír királyság és Egyiptom hatalma között. Ezen nemzetek egységbe, szeretetbe és egyetértésbe való egybefogása korábban lehetetlen volt, de Krisztus az isteni hatalom révén megteremtette ehhez a feltételeket az emberiség gyermekei között.

'Abdu'l-Bahá: The Promulgation of Universal Peace
[Az egyetemes béke hirdetése], 18. oldal

Jézus Krisztus az emberiség Nevelője volt. Tanai önzetlenek voltak, adományai egyetemesek. A Szentlélek hatalma által tanította az emberiséget, és nem emberi eszközökkel és módszerekkel útján, mivel az emberi hatalom véges, az isteni hatalom pedig korlátlan és végtelen. Krisztus befolyása és eredményei bizonyítják ezt.

'Abdu'l-Bahá: The Promulgation of Universal Peace
[Az egyetemes béke hirdetése], 85. oldal

Ez a fiatal férfi, Krisztus, a természetfeletti hatalom segítségével eltörölte az ősi Mózesi Törvényt, megjavította a közerkölcsöket, és az izraeliták számára még egyszer megteremtette az örök dicsőség alapjait. Azonfelül, az emberiség számára elhozta az egyetemes béke örömhírét, és olyan tanításokat terjesztett, amelyek nem csak egyedül Izraelért voltak, hanem az egész emberi faj általános boldogságáért.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 30. oldal

Amikor Krisztus megszentelt fuvallatai és a Legnagyobb Napcsillag77 szent fényei szétterjedtek, az emberi valók, vagyis azok, akik Isten Szava felé fordultak és bőségesen részesültek az Ő jótéteményeiből, megmenekültek ettől a kötődéstől és bűntől, örök életet nyertek, megszabadultak a szolgaság láncaitól, és elérték a szabadság világát. Megszabadultak ezek az emberi világ vétkeitől és a Királyság erényeivel áldattak meg. Ez Krisztus szavainak jelentése „Véremet adtam a világ életéért”78 - azaz ezen összes fájdalmat, szenvedést, súlyos csapást választottam Én, és még a legnagyobb mártírhalált is, eme cél eléréséért, a bűnök bocsánatáért (ami a szellem emberi világtól való eltávolodása és az isteni világhoz vonzódása), azért, hogy lelkek támadjanak, akik majd az emberiség vezérletének igaz megtestesülései, és a Legfőbb Királyság tökéletességének megnyilvánulásai lesznek.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 150-151. oldal

A CSODÁLATOS KENYÉRSZAPORÍTÁS

„Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek?!”

Máté 16: 11
KRISZTUS CSODATÉTELEI

A Bibliában említett csodák legtöbbje belső szellemi értelemmel bír, mely túlmutat a konkrét eseményen. Természetesen a mindenható Istennek hatalmában áll például feltámasztani a halottat, vagy meggyógyítani a leprást. De Isten Prófétái nem azért jönnek a földre, hogy a tömeg szórakoztatására csodákról gondoskodjanak. A próféták azért jönnek, hogy olyan szellemi igazságokat tanítsanak, melyek minden ember lelkét befolyásolják.

Ha Krisztus halottakat támasztott fel, ahogy azt az Evangéliumok feljegyezték, vajon mi ennek a valódi értelme? Nem haltak-e meg egy későbbi időpontban ugyanezek az emberek, akiket föltámasztott? Hasonlóképpen nem voltak-e átmenetiek azon fizikai csodák, melyeknek révén a vakok visszakapták látásukat, a süketek hallásukat, s a bénák képesekké váltak a járásra?

De ha a szellemileg halottak Krisztus szavai révén örök életet nyertek, vagy a szellemileg vakok az Ő tanításai által maradandóan látókká lettek - valójában nem ez-e az igazi és maradandó csoda? Nem ez-e az a csoda, melyet napjainkban is tapasztalhatunk?

Bibliai hivatkozások:

János 9:39-41 Jézus pedig ezt mondta: „Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.” Meghallották ezt azok a farizeusok, akik a közelében voltak, és ezt kérdezték tőle: „Talán mi is vakok vagyunk?” Jézus ezt mondta nekik: „Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bűnötök.”

Máté 16:8-12 De Jézus ... így szólt hozzájuk: „Mit tanakodtok azon, kicsinyhitűek, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem értitek? Nem emlékeztek az ötezer ember öt kenyerére, és arra, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? ... Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek?! Őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!” Ekkor értették meg, hogy nem azt mondta, hogy a kenyér kovászától óvakodjanak, hanem a farizeusok és szadduceusok tanításától.

Lukács 7:20-23 Amikor odaérkeztek hozzá ezek a férfiak, ezt mondták: „Keresztelő János küldött minket hozzád ezzel a kérdéssel: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” Jézus abban az órában sok embert meggyógyított különféle betegségekből és bajokból, megszabadított gonosz lelkektől, és sok vaknak adta vissza a látását. Ezért így válaszolt nekik: „Menjetek el, vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: Vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel, a szegényeknek az evangélium hirdettetik, és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.”

Bahá'í magyarázatok:

...a Próféták említett csodáinak legtöbbje belső jelentéssel bír.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 54. oldal

Nem kívánok említést tenni Bahá'u'lláh csodatevéseiről, mert azt mondhatnák, hogy ezek hagyományok, melyek könnyen lehetnek igazak vagy hamisak, akár csak Krisztus csodáinak elbeszélései az Evangéliumban, melyek ugyan maguktól az Apostoloktól származnak, ám a zsidók tagadják őket.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 53. oldal

Ez nem azt jelenti, hogy a Megnyilvánulások nem képesek csodát tenni, hiszen Ők minden képesség birtokában vannak. Hanem Számukra a belső látás, lelki gyógyítás és az örök élet a fontos és értékes dolog. Következésképpen a Szent Könyvekben bármikor is az íratik, hogy volt egy vak, aki visszanyerte látását, az azt jelenti, hogy az belső vaksággal bírt és szellemi látást kapott, hogy tudatlan volt és bölccsé lett, vagy nemtörődöm volt és figyelmezővé vált, vagy hogy világi volt és mennyeivé lett.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 125. oldal

A Szent Megnyilvánulások csodák forrásai és csodálatos jelek erednek tőlük. Számukra bármilyen bonyolult és megvalósíthatatlan dolog lehetséges és egyszerű. Mivel egy természetfeletti erő következtében csodákat tesznek, és ezzel a természetfeletti erővel befolyásolják a természet világát. Az összes Megnyilvánulás tett csodákat.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 123. oldal

...ha egy Mózest vagy Krisztust nem ismerő keresőnek a csodálatos jelekről beszélünk, tagadni fogja azokat, mondván: "Az álistenségekről folytonosan mesélnek sokak által tanúsított csodás jeleket és ezek a Könyvekben is megerősíttetnek. A brahmanok könyvet írtak a Brahmától származó nagyszerű csodatettekről." Azután azt is mondja még, hogy "Hogyan tudhatnánk, hogy a zsidók és a keresztények igazat beszélnek, a brahmanok pedig hazudnak?” ... Ezért a csoda nem bizonyíték. Hiszen ha ezek bizonyítékul szolgálnak is a jelenlevők számára, bizonyságul nem elegendőek azoknak, akik nincsenek ott.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 123-124. oldal

Gondolj csak vissza, hogy Krisztus önnönmagában és egyedül, segítő és védelmező, hadsereg és haderő nélkül, a legnagyobb elnyomatásban emelte fel Isten zászlaját a világ összes népe előtt, szembefordult velük és végül meghódította őket, bár látszólag keresztre feszítették. Ez hát az igazi csoda, melyet tagadni soha sem lehet. Nincs szükség egyetlen más bizonyítékra sem Krisztus igazát illetően.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 124. oldal
AZ APOSTOLOK HIRDETIK AZ EVANGÉLIUMOT
KRISZTUS MENNYBEMENETELE

Jézus azt mondta: „Mert nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia.” (János 3:13) Krisztus földi teste nem a mennyből szállt alá, hanem az édesanyja méhéből született. A mennyből Jézus Krisztus szent és isteni Lelke jött le közénk. Így a mennybemenetele is szellemi volt.

Miután Jézust megfeszítették, ellenségei azt hitték, elpusztították Őt, és tanításai el fognak tűnni. Halálát győzelemként ünnepelték, noha valójában a Lelkét sohasem bánthatták. És ez a Lélek élesztette meg a tanítványokat és hódította meg a világot. Jézus azt mondta: „A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet.” (János 6:63).

A bibliai feltámadás-történetek közül néhány megemlíti, hogy Krisztus megfeszítése után a tanítványok szomorúak voltak és elbátortalanodtak. Csak azután, hogy egész nap Jézusról beszélgettek, végiggondolva a Messiásra vonatkozó valamennyi jóslatot és az írásokat, és miután megtörték együtt a kenyeret, ezután értették meg, hogy Jézus szellemében él és velük volt egész idő alatt.

Bibliai hivatkozások:

János 3:13 „Mert nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia.”

Lukács: 24:13-31 „Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, és amelynek Emmausz a neve, és beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt. Ő pedig így szólt hozzájuk: „Miről beszélgettek egymással útközben?” Erre szomorúan megálltak. Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: „Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban?” „Mi történt?” - kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: „Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki próféta volt, szóban és tettben hatalmas Isten és az egész nép előtt; hogyan adták át a főpapok és a főemberek halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg. Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál, de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él. El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.” Akkor ő így szólt hozzájuk: „Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták! Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?” És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt. Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok unszolták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!” Bement hát, hogy velük maradjon. És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta. Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.

Bahá'í magyarázatok:

Az Isteni Megnyilvánulások feltámadása nem testi. Minden, az Ő helyzetük, rangjuk, cselekedeteik, a dolgok, amiket csak létrehoznak, a tanításaik, kifejezéseik, példabeszédeik, parancsolataik, mind lelki és isteni jelentéssel bírnak, és semmi közük az anyagi dolgokhoz..

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 127. oldal

S mint ahogyan az nyilvánvalóvá vált, hogy Krisztus az Isteni Királyság szellemi mennyországából jött, úgy az Ő földszínéről való három napos eltávozása is belső jelentéssel bír és az nem külső tény. Hasonlóképpen Feltámadása a föld belsejéből szintén szimbolikus; ez egy szellemi és isteni valóság, s nem pedig anyagi; minthogy mennybemenetele sem anyagi, hanem szellemi felemelkedés.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 128. oldal

Ezért azt mondjuk, Krisztus feltámadása a következőt jelenti: a tanítványok Krisztus mártírhalála után zaklatottak voltak, és felkavarták őket a történtek. Krisztus Valósága, amely az Ő tanításait, jótéteményeit, tökéletességeit és szellemi hatalmát jelenti, a mártírhalálát követő két-három napig elrejtetett és titokban maradt, nem ragyogott és nem nyilvánult meg. Nem, inkább elveszíttetett, hiszen a hívők, akik kevesen voltak, zaklatottak voltak, és lelkük felkavarodott. Krisztus Ügye olyan volt, mint egy élettelen test; és amikor három nap után a tanítványok bizonyságot nyertek és megszilárdultak, s elkezdték Krisztus Ügyét szolgálni, és elhatározták, hogy terjesztik az isteni tanításokat, megvalósítván az Ő tanácsait, és szolgálni kezdik, Krisztus Valósága feltündökölt és nagylelkűsége előtűnt; vallása életre kelt, tanításai és intelmei nyilvánvalóvá és láthatóvá váltak. Más szóval Krisztus Ügye olyan volt, mint egy élettelen test mindaddig, mígnem a Szentlélek élete és bőkezűsége körülvette nem vette.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 128. oldal

Ez hát Krisztus feltámadásának jelentése, és ez volt az igazi feltámadás. De mivel a papság az Evangélium jelentését nem értette meg és a szimbólumokat sem fogta fel, ezért úgy tartják, hogy a vallás ellentmondásban van a tudománnyal, és a tudomány szembehelyezkedik a vallással, miként például az a téma, hogy Krisztus anyagi testben szállt fel a látható mennyboltra, ellentétben áll a matematika tudományával. De amint érthetővé válik ezen téma igazsága, és a szimbólumot megfejtjük, a tudomány semmiképpen sem cáfolja meg; éppen ellenkezőleg, a tudomány és az értelem is megerősíti.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 129. oldal

Vegyük ... Krisztus mennyből jövetelének témáját: az Evangélium sok helyen világosan állítja, hogy az ember Fia a mennyből jött, és Ő a mennyben van, s a mennybe is tér vissza. Így János Evangéliuma 6. fejezetének 38. verse is ezt írja: „Mert azért szálltam le a mennyből”; és a 42. versben még ezt találjuk: „Nem Jézus ez, a József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam le?” Ugyancsak János 3. részének 13. versében ez áll: „Mert nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia.”

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 127. oldal

Bizony, a menny, amelybe a Messiás felemelkedett, nem ez a végtelen égbolt volt, hanem az Ő Mennyországa az Ő jóakaró Urának a Királysága volt. Ő maga is ezt mondta: „A mennyből jöttem”, és máshol: „Az embernek Fia a mennyben van”. Ennélfogva világos, hogy az Ő mennye felette áll minden pontosan megjelölhető helynek; átfogja az egész létezést, és azoknak emeltetett fel, akik imádják Istent. Könyörögj és kérd Istent, hogy emeljen fel ebbe a mennybe, és tápláljon téged innen származó táplálékkal a magasztosság és hatalom ezen jelenlegi korszakában.

'Abdu'l-Bahá: Selections from the Writings of 'Abdu'l-Bahá

[Válogatás 'Abdu'l-Bahá írásaiból], 167-168. oldal

AZ ANGYALI ÜDVÖZLET
„Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz...”
(Lukács 1:31)
JÉZUS, ISTEN FIA

Jézust a Biblia sok szakasza „Emberfiaként” vagy „Isten Fiaként” említi. A bahá'í írásokban ezen neveken utalnak rá: „Isten Lelke”, „Isten Fia”, „Emberfia”, „a Lélek Lényege”.

Az „Isten Fia” elnevezés nem azt jelenti, hogy Isten, a Mindenek Felett Dicső, megtermékenyítette volna Máriát és ily módon testileg született volna fia - hiszen Isten nem fizikai lény, és fölötte áll mindenfajta emberi tulajdonságnak. Az „Isten Fia” megnevezésnek sokkal inkább szellemi (lelki) jelentése van. Hasonlóképpen adtak Isten más Megnyilvánulásainak is különféle neveket: Mózest Beszélgetőtársként ismerték, annak, Aki Istennel beszélgetett; Mohamedet Isten Barátjának nevezték, vagy Isten Apostolának; Bahá'u'lláh pedig az „Isten Dicsősége” nevet vette fel.

Ráadásul Jézus az „Isten Fia” címet mindazokra kiterjesztette, akik hittek Benne (János 1:12-13).79 Elmagyarázta, hogy Ő és Isten átvitt értelemben egyek. Neki megadatott Isten hatalma, és aki elfogadja Őt, az Istent fogadja el, s aki elutasítja Őt, az Istent utasítja el.

Bibliai hivatkozások:

János 10:27-30 „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.”

János 17:20-23 „De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem. Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk, én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek...”

János 10:33-36 A zsidók így feleltek neki: „Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.” Jézus így válaszolt: „Nincs-e megírva a ti törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok?* Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni, akkor, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, arról ti azt mondjátok: Káromlást szólsz, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?!”

János 5:19 „Bizony, bizony, mondom néktek: a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak ha látja, hogy mit tesz az Atya...”

János 5:23 Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki őt elküldte.

Bahá'í magyarázatok:

Ami a kereszténység állását illeti: minden bizonytalanság és köntörfalazás nélkül le kell szögeznünk, hogy isteni eredetét feltétel nélkül elismerjük, hogy Jézus Krisztus Istenségét és Fiúságát félelem nélkül állítjuk, hogy az Evangéliumokat teljes mértékben elismerjük isteni sugallatra készült könyveknek, hogy valljuk Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának misztériumát, és Péternek, az Apostolok Fejedelmének elsőségét megerősítjük és megvédjük. A keresztény hit Alapítóját Bahá'u'lláh "Isten Lelké"-nek nevezi, és kijelenti: Ő az, Aki „a Szentlélek leheletéből jelent meg”, sőt úgy magasztalja, mint „a Lélek Lényegét”. Anyját úgy írja le, mint „azon elfátyolozott és halhatatlan, azon legszépségesebb arcút”, és Fiának rangját így magasztalja: „az Ő rangja minden földi lény képzelete fölé emeltetett”; Pétert pedig úgy ismeri el, mint azt az embert, „kinek szájából” Isten akarata szerint „a bölcsesség és szavak misztériumai patakzottak elő.” „Tudjátok meg – tanúsítja továbbá Bahá'u'lláh -, hogy mikor az Emberfia visszaadta lelkét Istennek, az egész teremtés nagy sírással sírt. Mégis azáltal, hogy feláldozta magát, minden teremtett dologba friss erő költözött.”

Shoghi Effendi: The Promised Day is Come [Ím eljött a megígért Nap], 109-110. oldal

Jézus ezt mondta neki: „Kelj fel ágyadról; megbocsátattak a te bűneid.” Egyes, a közelben lévő zsidók tiltakoztak, mondván: „Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?” Jézus azonnal átlátta gondolataikat, és így válaszolt nekik: „Mi könnyebb: azt mondani a bénának: Kelj fel, fogd az ágyadat és járj! - vagy azt mondani: Megbocsáttattak bűneid!? Hogy megtudjátok: az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön...”80 Ez a valódi főhatalom, és ilyen Isten Választottainak ereje!

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész 43.

Amikor másodszor is nyilvánvalókká váltak Izrael széthullásának, megalázásának, alávetésének és megsemmisülésének félreérthetetlen jelei, akkor áradt szét Isten Lelkének (Jézusnak) édes és szent lehelete a Jordán vidékén és Galilea földjén¸ az isteni könyörület felhője szétterült azon az égen, és alázáporoztatta a lélek bőséges esőjét, és ezen dagadó záporok után, melyek a legnagyobb Tengerből eredtek, a Szentföld illatozni kezdett, és kivirágzott Isten megismerése révén.

'Abdu'l-Bahá: The Secret of Divine Civilization [Az isteni civilizáció titka], 80. oldal

Ilyenek voltak a Jézus által kimondott szavak. Az ilyen szavak következtében gáncsolták és támadták őt, mint például, mikor azt mondta nekik: „Valóban a Fiú az Atyában van, és az Atya a Fiúban.”81 Tudjatok erről, és tanuljátok meg Uratok titkait. Ami a kételkedőket illeti: őket fátyol választja el Istentől: nem látnak, nem hallanak, és nem is értenek meg semmit.

'Abdu'l-Bahá: Selections from the Writings of 'Abdu'l-Bahá

[Válogatás 'Abdu'l-Bahá írásaiból], 42-43. oldal

Figyeld meg, hogy a lelkek, akik Jézusnak, Isten Lelkének azon kegyelmes kezéből itták a megváltás élővizét és beléptek az Evangélium védőernyője alá, olyan erkölcsi tisztaságot értek el, hogy Galenus, az ünnepelt orvos, bár maga nem volt keresztény, magasztalta cselekedeteiket Platón Köztársaság című művéről írt összefoglalójában.

'Abdu'l-Bahá: The Secret of Divine Civilization [Az isteni civilizáció titka], 84. oldal

Azután jött Krisztus, mondván: „A Szentlélektől születtem.” Bár ma a keresztényeknek könnyű hinni ebben az állításban, annak idején ez nagyon nehéz volt. Az evangélium szövege szerint a farizeusok azt mondták: „Nem Jézus ez, a József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam le?”82

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 29. oldal

VAJON JÉZUS VOLT AZ EGYETLEN, AKINEK NEM VOLT APJA?

A bahá'iok hiszik, hogy Jézus apa nélkül született erre a világra. De efelett teljesen hiábavaló vitatkozni. Krisztus nagysága ugyanis egyáltalán nem függ attól, hogy volt-e fizikailag apja vagy nem. Krisztus nagyságát élete és tanításai alapozzák meg. Isten Megnyilvánulása volt, aki - hasonlóan a többi Isteni Tanítóhoz - minden tökéletességgel és dicsőséggel fel volt ruházva.

De meg kell jegyeznünk, hogy nem Jézus az egyetlen, akiről az áll a Bibliában, hogy apa nélkül született. A zsidókhoz írt levél jelzi, hogy „Melkisédek, Sálem királya” szintén apa és anya nélkül nőtt fel (Zsidókhoz írt levél 7:1-3.). A Biblia tanúsága szerint Isten Ádámot is apa és anya nélkül teremtette. És Éva - aki Ádám felesége lett -, szintén szülők nélkül teremtetett. (1Mózes 1:27; 2:7; 21:22.)

Bibliai hivatkozások:

Máté 1:18-25 Jézus Krisztus születése pedig így történt. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: „Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek” - ami azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét, de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el.

János 6:41-42 A zsidók ekkor zúgolódni kezdtek ellene, mert ezt mondta: „Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott le” - és azt kérdezték: „Nem Jézus ez, a József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam le?”

Bahá'í magyarázatok:

Hasonlóképpen, gondolkozz el Mária helyzetéről és állapotáról. Oly mély volt azon legszépségesebb orca összezavarodottsága, oly szomorú az ő esete, hogy még azt is keservesen megbánta, hogy világra jött. Erről tanúskodik a szent vers szövege, melyben megemlíttetik, hogy miután Mária Jézust megszülte, megsiratta nyomorúságát, és így kiáltott: „Bárcsak még ezelőtt meghaltam volna és lennék feledéssel elfelejtett!”83 Istenre esküszöm! E jajszó elemészti a szívet, és belerendül az ember lénye. A lélek ily megdöbbenését, ily reményvesztettségét csak az ellenség elítélő bírálata és a hitetlenek és lelkükben romlottak gáncsoskodása okozhatta. Gondold meg, mily választ adhatott volna Mária a körülötte lévőknek? Miként állíthatta volna, hogy egy Gyermek, Kinek apja ismeretlen, a Szentlélektől fogant? Ezért aztán Mária, azon fátyol mögé rejtezett és halhatatlan Orca felvette Gyermekét és hazatért otthonába. Amint az emberek megpillantották, máris megemelték hangjukat, mondván: „Áron leánytestvére! Pedig a te atyád nem volt rossz ember, s az anyád sem volt céda.”84

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész, 58.

És most, meditálj el ezen legnagyobb megrázkódtatáson, e gyalázatos próbán. S mindezen dolgok ellenére Isten a Lélek azon lényegére, Ki az emberek között apátlanként volt ismert, ráruházta a Prófétaság dicsőségét, és bizonyságává tette Őt mindeneknek, kik a mennyben és a földön vannak.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész, 59.

Krisztus nagysága és kiválósága nem annak tulajdonítható, hogy nem volt apja, hanem az Ő tökéletességeinek, jótéteményeinek és isteni dicsőségének. Ha Krisztus nagyságát az apa hiánya jelenti, akkor Ádám nagyszerűbb Krisztusnál, hiszen Neki sem apja, sem anyja nem volt. Az Ószövetségben ez áll: „Azután megformálta az ÚRisten az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé.”85 Figyeld meg, itt az hangzik el, hogy Ádám az élet Lelke által jött a világra. Azonkívül az a kifejezés, amit János a tanítványokkal kapcsolatban használ, bizonyítja, hogy ők is a Mennyei Atyától valók. Ezért aztán magától értetődik, hogy a szent valóság, mely minden nagyszerű ember valódi létét jelenti, Istentől ered és létezését a Szentlélek leheletének köszönheti.

Ez azt jelenti, hogy ha az apa nélküli létezés a legnagyobb emberi dicsőség, akkor Ádám mindeneknél nagyszerűbb, hiszen Neki sem anyja, sem apja nem volt.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 110-111. oldal

Akkor pedig az első embernek bizonyosan sem apja, sem anyja nem volt, hiszen az ember léte behatárolható. Nem sokkal bonyolultabb-e az ember apa és anya nélküli megteremtése, lett légyen az akár fokozatos is, mint ha egyszerűen csak apa nélkül jön világra? Minthogy elismeritek, hogy az első ember apa és anya nélkül jött létre - akár fokozatosan, akár egy pillanat műveként -, semmi kétség sem maradhat afelől, hogy egy ember földi apa nélkül is elképzelhető és lehetséges; és ezt nem tarthatjátok lehetetlennek; máskülönben ti mondtok ellen a logikának. Például ha azt mondjátok, hogy ez a lámpa egyszer már olaj és kanóc nélkül is égett, aztán meg azt állítjátok, hogy azt lehetetlen kanóc nélkül meggyújtani, ez nem logikus.” Krisztusnak volt anyja; az első embernek, mint ahogy azt a materialisták vallják, se anyja, se apja nem volt.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 29. oldal
JÚDÁS MEGKAPJA A FIZETSÉGÉT

„Ettől fogva kereste az alkalmat, hogy elárulja őt.”

Máté 26: 16
AZ ANTIKRISZTUS JELENTÉSE

Mi az Antikrisztus? A Biblia szerint bárki, legyen az személy vagy szellem, aki nem hisz Jézus Krisztusban, nem dicsőíti őt, és nem követi a tanításait, az Antikrisztus. Az Írások nem jelölnek ki semmilyen konkrét helyet vagy időpontot, amikor vagy ahol meg kell jelennie az Antikrisztusnak. János azt írta, hogy az Antikrisztus „most pedig már a világban van.” (1János 4:3) Természetesen a bahá'í írások elismerik Jézus istenségét, és dicsőítik Őt. Ami az Antikrisztust illeti, ’Abdu’l-Bahá elmagyarázza, hogy „ahol gyűlölet és széthúzás uralkodik szeretet és lelki testvériség helyett, ott az Antikrisztus uralkodik Krisztus helyett.”

Bibliai hivatkozások:

1János 2:22 Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, mert tagadja az Atyát és a Fiút.

1János 4:1-3 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem az Istentől van. Ez az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van.

Máté 24:23-24 „Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus, vagy amott: ne higgyétek! Mert hamis krisztusok és hamis próféták állnak majd elő, jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék - ha lehet - a választottakat is.”

Bahá'í magyarázatok:

Vedd fontolóra Itália szomorú képét most, hogy háborút visel Tripoliban. Ha kijelentenéd, hogy Itália barbár nemzet, és nem keresztény, erőteljesen cáfolnák ezt. De vajon Krisztus megáldaná-e mindazt, amit Tripoliban művelnek? Az emberi életek elpusztítása vajon engedelmeskedés-e az Ő tanításainak és törvényeinek? Hol parancsolt Ő ilyet? Hol hagyott jóvá ilyesmit? Őt megölték az ellenségei, de Ő sohasem ölt. Még azokat is szerette és azokért is imádkozott, akik keresztre feszítették. Ebből következik, hogy ezek a háborúk, kegyetlenségek, ez a vérontás és bánat - mindez az Antikrisztustól származik, és nem Krisztustól.

'Abdu'l-Bahá: The Promulgation of Universal Peace
[Az egyetemes béke hirdetése], 6. oldal

Nem kevésbé kegyetlen a szekták és felekezetek közötti háborúság. Krisztus az egység és szeretet isteni Középpontja volt. Valahányszor viszály uralkodik az egység helyett, valahányszor gyűlölet és széthúzás lép a szeretet és lelki testvériség helyébe, ott az Antikrisztus uralkodik Krisztus helyett. Kinek van igaza a szekták közötti gyűlölködésben és vitákban? ... kereszténynek lenni nem csupán azt jelenti, hogy viselem Krisztus nevét, és azt mondom: „én egy keresztény államhoz tartozom”. Valódi kereszténynek lenni azt jelenti, hogy szolgálom az Ő Ügyét és Királyságát, s a béke és szeretet Általa felemelt lobogója jegyében fordulok az egész emberiséghez.

'Abdu'l-Bahá: The Promulgation of Universal Peace
[Az egyetemes béke hirdetése], 6. oldal
HARMADIK RÉSZ: ISTEN TERVE
ISTVÁN MÁRTÍROMSÁGA

„Azután kiűzték a városon kívülre, és megkövezték.”

Apostolok cselekedetei 7:58
ELLENÁLLÁS ISTEN PRÓFÉTÁIVAL SZEMBEN

Az Isten Igéjével való szembenállást minden vallás korai történetében megtalálhatjuk. Soha nem volt olyan időszak, mikor Isten valamely Megnyilvánulásának új tanításait az emberek többsége kitárt szívvel fogadta volna. Isten valamennyi küldöttének szenvednie kellett ellenségeik tudatlansága, korrupt mivolta, gonoszsága és ellenkezése miatt.

Bibliai hivatkozások:

Máté: 23:37 „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok!”

Máté 23:13 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.”

Máté 23:33-34 „Kígyók, viperák fajzata! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől? Ezért íme, küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és írástudókat: egyeseket közülük megöltök és keresztre feszítetek majd, másokat megkorbácsoltok zsinagógáitokban, és városról városra üldöztök...”

Máté 23:27-31 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírköveit, és ezt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének kiontásában. Így magatok ellen tanúskodtok azzal, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak.”

Márk 7:6-8 „Találóan prófétált Ézsaiás rólatok, ti képmutatók, amint meg van írva: Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai. Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok.”

Bahá'í magyarázatok:

Nézd a múltat! Hányan, magas és alacsony rendű emberek várták vágyakozva mindenkor Isten Megnyilvánulásainak eljövetelét az Ő Választottainak megszentelt személyében. Mily gyakran remélték eljöttét, hányszor fohászkodtak azért, hogy az isteni irgalom szellője susogjon, és a megígért Szépség előlépjen az elrejtezés fátyla mögül, és nyilvánvalóvá tétessék az egész világnak. És valahányszor feltárultak a kegyelem kapui, és az isteni nagylelkűség felhői alázáporoztak az emberiségre, és a Láthatatlan fényessége felragyogott a mennyei hatalom láthatárán, mind megtagadták Őt és elfordultak az Ő arcától - magának Istennek az arcától. Ha meg akarsz bizonyosodni ez igazságról, nézd meg, mi jegyeztetett fel minden Szent Könyvben.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész, 2.

A vallások vezetői minden korban akadályozták népüket abban, hogy elérhessenek az örök megváltás partjaira, minthogy ők tartották a hatalom gyeplőit erős markukban. Egyesek hatalomvágyból, mások pedig a tudás és megértés hiányában váltak az emberek megfosztottságának okozóivá. Jóváhagyásukkal és hatalmuk mián Isten minden Prófétája kortyolt az áldozat kelyhéből, és felszárnyalt a dicsőség magaslataira. Mily kimondhatatlan borzalmakat zúdítottak azok, kik a hatalom és tudás székeinek birtokosai voltak, a világ igazi Uralkodóira, az isteni erény azon Drágaköveire! Megelégedvén egy múlandó uralommal, megfosztották magukat egy örökkön tartó hatalomtól.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész, 14.

Miért utasítják vissza, hogy befogadják az Igazságot, és engedik, hogy bizonyos hagyományok, melyek jelentését fel nem foghatták, visszatartsák őket Isten Kinyilatkoztatása és az Ő Szépsége felismerésétől, és arra kényszerítsék őket, hogy a pokoli mélységben lakozzanak? Az ilyen dolgokat nem lehet másnak tulajdonítani, mint a korszak pap-hittudósai és tanult doktorai hitetlenségének.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész, 185.

E vezetők, mivel önös vágyaikba merültek, és múlandó és aljas dolgokat hajszoltak, ezen isteni Égitesteket úgy tekintették, hogy ellentétesek azok saját tudásuk és megértésük normáival, és útjaik és ítéleteik ellenzői. Minthogy Isten Szavát és az Egység Betűinek mondásait és hagyományait szó szerint értelmezték, és azokat saját hiányos megértésük szerint magyarázták, megfosztották magukat és egész népüket Isten kegyelmének és malasztjának bőven áradó záporaitól.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, I. rész, 88.

Isten egyetlen Prófétája sem ölthetett testet anélkül, hogy ne esett volna áldozatul az akkor élt papok nem szűnő gyűlöletének, vádaskodásának, tagadásának és átkozódásának.

Bahá'u'lláh: Kitáb-i-Iqán, II. rész, 75.

Hány férfi és nő várta a Messiás megjelenését Mózes után? Mégis, mikor Szépsége felragyogott, és Arca megjelent, ezek az emberek nem ismerték fel, hanem követték a farizeusok babonáit, akik azt kérdezték: „Hol van Dávidnak, a Dicsőségesnek a trónja? Hol van a vaspálca? Hol van a megszámlálhatatlan sereg? Hol van támadó hada? Hol vannak az ég angyalai?”

Tablets of 'Abdu'l-Bahá [‘Abdu’l-Bahá Táblái], 230.oldal

Gondolkodj el azokon, akik szemben álltak a Fiúval, mikor eljött közéjük korlátlan uralommal és hatalommal. Hány farizeus volt, akik várták, hogy megpillantsák őt, és siránkoztak, amiért távol vannak Tőle! És mégis, mikor eljöttének illata közéjük szállt, és Szépsége előtűnt a fátylak közül, elfordultak Tőle, és vitáztak vele.

Bahá’u’lláh, idézi: The Promised Day is Come [Ím eljött a megígért Nap], 31. oldal

Olyanok ők, mint a farizeusok, akik imádkoztak és böjtöltek, aztán halálra ítélték Jézus Krisztust.

'Abdu'l-Bahá: Selections from the Writings of 'Abdu'l-Bahá

[Válogatás 'Abdu'l-Bahá írásaiból], 174. oldal

Áldottak az igaz lelkek, kik az igazságot kutatják. Az igazságot elhanyagoló emberek azonban támadnak, vitatkoznak és nyíltan megtagadják a nyilvánvalót, mint a farizeusok, akik Krisztus megnyilvánulásakor a legnagyobb megrögzöttséggel tagadták meg Krisztusnak és az Ő tanítványainak magyarázatait. Elhomályosították Krisztus Ügyét a tudatlan emberek előtt, mondván "Ezek a próféciák nem Krisztusról, hanem a Megígértről szólnak, Aki majd később jön el, a Bibliában említett körülményeknek megfelelően." Ezek között a körülmények között volt, hogy Neki királysága lesz és Dávid trónján kell ülnie, érvényre kell juttassa a Biblia Törvényét, és olyan igazságosságot kell felmutatnia, hogy a farkas és bárány egyazon forráshoz gyűljön.

És ekképpen gátolták meg az embereket Krisztus felismerésében.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 91. oldal

Milyen nagyszerű, mily csodálatos az Ügy! Mily ádáz a Föld összes népének és nemzetségének a támadása! Nemsokára közel s távol hallatszik majd Afrika és Amerika tömegeinek zúgása, az európaiak és a törökök kiáltása, India és Kína nyögése. Egyként mindnyájan elő fognak állni és minden erejüket latba vetik, hogy szembeszálljanak ügyével, és akkor – magasságos kegye által megsegítve, hitükben megerősödve, a megértés erejével felvértezve és a Szövetség csapatai által megerősítve – elő fognak állni az Úr lovagjai és nyilvánvalóvá teszik a verssor igazságát: „Íme, lásd, ilyen felfordulás lett a legyőzöttek osztályrésze!”

'Abdu'l-Bahá, idézi: The World Order of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh világrendje], 17. oldal

A MAGVETŐ
(Máté 13: 3-23)
A KIVÁLASZTOTT KEVESEK

Az Isten Megnyilvánulásaival szemben tapasztalható ellenállás dacára mindig van néhány kiválasztott, akik Isten kegyelméből segítséget kapnak, hogy részesülhessenek a Hit Lelkéből. Ezen kevésszámú hívőnek mindig sikerül ellenállnia a próbáknak, nehézségeknek és megpróbáltatásoknak, melyekkel szembekerülnek. Akik elérik ezt az állapotot, szilárdak és állhatatosak maradnak Isten Ösvényén. Jutalmuk – és ezt megerősíti az összes Szent Irat – leírhatatlan: lelki újjászületés, szeretet, elragadtatás és extázis, mely a hívők szívében szítódik fel.

Bibliai hivatkozások:

Máté 22:14 „Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.”

Máté 7:21 „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: URam, URam, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.”

Lukács 6: 22-23 „Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket mint gonosz nevet, az Emberfiáért. Örüljetek azon a napon, és ujjongjatok! Íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben, mert ugyanezt tették atyáik a prófétákkal.”

Bahá'í magyarázatok:

Az Örökké Dicső szépségét kínzó szomorúságokra! Az igaz hívő számára olyan állomás rendeltetett el, hogy ha az emberiség számára - mégha csak egy tű fokánál kisebb mértékben is - láthatóvá tennék annak az állomásnak a dicsőségét, mindenki, aki azt megpillantaná, elemésztődne a vágytól, hogy ő maga is oda érkezzék. Éppen ezért rendeltetett úgy, hogy eme földi életben állomásának dicsősége teljes valójában még a hívő szeme előtt is rejtve maradjon.

Bahá'u'lláh, idézi: The World Order of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh világrendje], 108. oldal

Áldott és nagyszerű ez a Nap. Mi el volt rejtve idáig az emberek előtt, az ma feltárul. Az ember rangja nagyszerű, ha ragaszkodik az igazsághoz és a becsületességhez, és állhatatos és szilárd marad az Ügyben. A Kegyelem Istenének szemében az igaz ember olyan, mint a mennybolt. Ezen mennybolt napja és holdja az ilyen ember látása és hallása, a csillagai a ragyogó tulajdonságai. Neki van a legmagasabb rangja, és a jelei a világ nevelőivé lesznek.

Bahá'u'lláh, idézi: Bahá’í World Faith [Bahá'í Világvallás], 208. oldal

Tudd hát bizonyosan, hogy ha az emberi lélek Isten útján jár, kétségtelenül vissza fog térni a Szeretett dicsőségéhez, és oda gyűjtetik. Isten igazságosságára! Olyan állapotot fog elérni, melyet toll le nem festhet, nyelv le nem írhat. A lélek, mely állhatatos maradt Isten Ügyében, és sziklaszilárdan kitartott az Ő ösvényén, mennybemenetele után oly hatalommal ruháztatik fel, hogy a Mindenható által teremtett valamennyi világ hasznát láthatja. Az ilyen lélek biztosítja az Eszményi Király és Isteni Nevelő parancsára azt a tiszta kovászt, mely a lét világát megkeleszti, s adja azt az erőt, melynek révén a művészetek és a világ csodái létrejönnek. Azon lelkek, kik a világtól való elfordulás szimbólumai, a világ kovásza.

Bahá'u'lláh: Gleanings [Gyöngyszemek], LXXXII. rész

KÉT PRÓFÉTA LESZ ELJÖVENDŐ

A Szent Könyvek Isten két Megnyilvánulására tesznek utalást, akik vagy egy időben jelennek meg, vagy az egyik röviddel a másik után. Ezek a jóslatok gyakran jelzik, hogy az egyikük előkészíti az utat a másik számára.

Az Ótestamentumban hivatkozások történnek a Messiásra és a Seregek Urára. Az Evangéliumokban szerepel Jézus Krisztus visszajövetelének, és Illés a visszatértének ígérete (Máté 17:10-11). A Koránban hasonlóképpen két eljövendő személyre van utalás: az egyik a Mahdí, a másik a Megváltó.

Bibliai hivatkozások:

Malakiás 3:1 „Én majd elküldöm követemet, aki egyengeti előttem az utat. Hamar eljön templomába az ÚR, aki után vágyódtok, a szövetség követe, akit kívántok. Jön már! - mondja a Seregek URa.”

Malakiás 3:23 „Én pedig elküldöm hozzátok Illés prófétát, mielőtt eljön az ÚRnak nagy és félelmetes napja.”

Zakariás 4:11-12 Ekkor megszólaltam, és megkérdeztem tőle: Mit jelent ez a két olajfa a lámpatartó jobb és bal oldalán? Másodszor is megszólaltam, és megkérdeztem: Mit jelent az olajfáknak az a két ága, amelyekből két aranycsövön át folyik le az aranyszínű olaj? Azt mondta nekem: Nem tudod, mik ezek? Azt mondtam: Nem, uram! Ekkor így felelt: Ezek ketten a felkentek, akik az egész föld Urának a szolgálatára állnak.

Jelenések 9:12 Az első jaj elmúlt, s íme: még két jaj következik ezek után.

Jelenések11:3-4 „Az én két tanúmnak pedig megadom, hogy ezerkétszázhatvan napig prófétáljanak zsákruhába öltözve.” Ez a kettő pedig a két olajfa és a két gyertyatartó, amelyek a föld Ura előtt állnak.

Jelenések 11.14 A második jaj elmúlt: íme, a harmadik jaj eljön hamar.

Bahá'í magyarázatok:

János apostol ezen egymást követő két Kinyilatkoztatásra utalva világosan így jövendölt: „Az első jaj elmúlt, s íme: még két jaj következik ezek után.” „Ez a harmadik jaj - magyarázza 'Abdu'l-Bahá a verssel kapcsolatban - Bahá'u'lláh Megnyilvánulásának Napja, Isten Napja, mely közel van a Báb megjelenésének napjához.”

Shoghi Effendi: God Passes By, 92. oldal

A világ összes népei két olyan Megnyilvánulást várnak, Akiknek egyazon korban kell megjelenniük; mindenki ezen ígéret beteljesedését várja. A Bibliában a zsidók számára a Seregek Ura és a Messiás ígérete adatott; az Evangéliumban Krisztus és Illés visszatérését ígérik.

Mohamed vallásában a Mihdí és a Messiás ígérete található, és ugyanígy van a zoroasztriánusoknál és más vallásoknál, de ha részletesen beszélnénk erről a kérdésről, az sok időt venne igénybe. Az alapvető tény az, hogy mindegyikük két Megnyilvánulást ígért meg, Akik egymást követően jönnek majd el.

'Abdu'l-Bahá: Megválaszolt kérdések, 55. oldal

Íme, eljött az Atya, és beteljesedett mindaz, ami a Királyságban megígértetett nektek! Ez azon Ige, melyet a Fiú elrejtett, mikor így szólt a körülötte állókhoz: „most nem tudjátok elviselni”86. És mikor a kijelölt idő betelt, és az óra ütött, felragyogott az Ige Isten Akaratának láthatárán. Vigyázzatok, ó, ti, kik a Fiú követői vagytok, nehogy a hátatok mögé dobjátok. Ragadjátok meg erősen. Jobb ez néktek, mint bármi, mit birtokoltok. Valóban közel van Ő mindazokhoz, akik jót cselekszenek. Az óra, melyet elrejtett a föld népeinek tudása és a kiváltságos angyalok elől, bekövetkezett. Mondd, valóban, Ő tanúságot tett Rólam és én tanúságot teszek Őróla. Valóban, az Ő célja nem volt más, mint Én. Tanú erre minden jóakaratú és értő lélek

Bahá'u'lláh: Tablets of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh üzenetei], 11. oldal

AZ EMBER, AKINEK ÁG (SARJADÉK) A NEVE

Egy másik csodálatos jótétemény, mellyel Isten kegyelméből ezen korszakban megajándékoztattunk, az a jóslat: „az ember, kinek Ág a neve”. Ez az ember fogja felépíteni az Úr templomát, és bölcsen, igazságosan és jogszerűen fog kormányozni a próféciák szerint.

A bahá'iok számára ez az ember ’Abdu’l-Bahá, Bahá’u’lláh fia volt, kit Apja a Legnagyobb Ágnak nevezett.

Bibliai hivatkozások:

Zakariás 3:8 Hallgass ide, Jósua főpap, társaiddal együtt, akik előtted ülnek! Azt a csodát jelzik ezek a férfiak, hogy én elhozom szolgámat, a Sarjadékot!

Zakariás 6:12-13 Így szól a Seregek URa: Van egy férfi, akinek Sarjadék a neve, mert helyette sarjad, és felépíti az ÚR templomát. Ő fogja felépíteni az ÚR templomát, és nagy méltóságra emelkedik, trónra lép, és uralkodik.

Jeremiás 23:5 Eljön majd az idő - így szól az ÚR -, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, jog és igazság szerint jár el az országban.

Bahá'í magyarázatok:

Mikor visszavonul Jelenlétem óceánja és lezárul Kinyilatkoztatásom Könyve, fordítsátok arcotok Feléje, Kit Isten erre szánt, Ki ez Örök Gyökérbol sarjadt.

Bahá'u'lláh: A Kitáb-i-Aqdas - A Legszentebb Könyv, K121.

"E szent és dicsőséges Lény, a Szentség eme Ága a Sadratu'l-Muntahá-ból nőtt ki. Boldog, ki az ő oltalmát kereste s az ő árnyéka alatt lakozik. Bizony, Isten Törvényének Karja ebből a Gyökérből nőtt ki, melyet Isten szilárdan ültetett el Akarata Talajába, s melynek Ága oly magasztos, hogy az egész teremtést átöleli. Dicséret Néki ezért a fennkölt, áldott, hatalmas és magasztos Kezeművéért!

Bahá'u'lláh, idézi: The World Order of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh világrendje], 135. oldal

Azt írtátok, hogy a hívők különbözőképpen vélekednek ’Krisztus második Eljöveteléről’. Kegyelmes Isten! Ez a kérdés számtalan ízben felmerült már, pedig egy 'Abdu'l-Bahá tollából származó világos és megcáfolhatatlan kijelentésből már szerteáradt a válasz: a jóslatokban említett ’Seregek Ura’ ... az Áldott Tökéletesség (Bahá'u'lláh) és őszentsége, a Magasztos (a Báb). Az én nevem: 'Abdu'l-Bahá. Az én minősítésem: 'Abdu'l-Bahá. Az én valóm: 'Abdu'l-Bahá. Az én dicséretem: 'Abdu'l-Bahá. Dicsőséges, tündöklő királyi koronám: hódolat az Áldott Tökéletesség előtt. Soha véget nem érő vallásom: szolgálat az egész emberi faj javára. ... Nincs s soha nem is lesz más nevem, címem, rangom, dicséretem: 'Abdu'l-Bahá. Erre vágyom. Ezért epekedem. Ez örök életem. Ez dicsőségem mindörökkön-örökké.

’Abdu’l-Bahá, idézi: The World Order of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh világrendje], 139. oldal

ISTEN ELJÖVENDŐ MEGNYILVÁNULÁSAI

Éppúgy, mint ahogy Isten valamennyi előző Prófétája és Megnyilvánulása megjövendölte az Utána következő megjelenését, úgy Bahá'u'lláh is beszélt az eljövendő Prófétáról. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy igaz próféta nem jön el addig, amíg az ő Kinyilatkoztatása után el nem telik 1000 esztendő.

Bahá'í magyarázatok:

„Isten - Mózes és Jézus nyomában - elküldte Hírnökeit, s így tesz majd ’mindvégig, melynek nincs vége’, hogy az Isteni jóság mennyországából Kegyelmét folyamatosan átadja az emberiségnek. Nem Magamért aggódom. Őt féltem, Ki hozzátok Énutánam küldetik le, Ki nagy hatalommal és óriási uralommal fog rendelkezni...

Az Általam kinyilatkoztatott szavak nem is Rám, hanem inkább őrá vonatkoznak, Ki utánam fog eljönni. Erre tanúm az Isten, a Mindentudó.

Ne úgy bánjatok Vele - fűzi hozzá -, mint ahogy Velem bántatok.”

Bahá'u'lláh, idézi: The World Order of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh világrendje], 116-117. oldal

Bárki is formáljon jogot mostantól számított teljes ezer esztendo letelte elott egy, az Istentol Magától származó közvetlen kinyilatkoztatásra, ez az ember bizony hazug szélhámos. Könyörgünk Istenhez, segítse kegyesen abban, hogy vonja vissza és tagadja meg ezen állítását. Ha megbánja, Isten kétségkívül megbocsát néki. Ha azonban kitart tévelygésében, akkor Isten bizonyosan leküld majd valakit, ki könyörtelenül elbánik véle. Mert rettenetes Isten a büntetésben! Ki e verset nyilvánvaló jelentésén kívül máshogy értelmezi, megfosztatott az Isten Lelkétol és irgalmától, mely körülölel minden teremtett dolgot. Féljétek Istent, és ne kövessétek hiábavaló ábrándjaitokat. Ó, nem, hanem inkább kövessétek Uratok, a Mindenható, a Végtelenül Bölcs rendelkezéseit.

Bahá'u'lláh: A Kitáb-i-Aqdas - A Legszentebb Könyv, K37.

Legyetek bizonyosak továbbá, hogy minden egyes Isteni Megnyilvánulás munkái és cselekedetei, sőt minden, ami kapcsolatban van Velük, és bármi, amit a jövőben kinyilváníthatnak, az mind Isten rendelése, Akaratának és Céljának visszatükröződése..

Bahá'u'lláh: Gleanings [Gyöngyszemek], XXIV.

„Az ezután a ’felhők árnyékában alászálló’ Megnyilvánulásokkal kapcsolatban tudnod kell: az őket sugalló forráshoz való viszonyukra az jellemző, hogy mindnyájan az Időtlen Szépség árnyéka alatt húzódnak meg. A korukhoz - melyben megjelennek - való viszonyukat illetőleg azonban mindegyikőjük ’úgy cselekszik, ahogy azt jónak látja.’”

'Abdu'l-Bahá, idézi: The World Order of Bahá’u’lláh [Bahá'u'lláh világrendje], 111. oldal

1 Jn 14:30
2 Jn 16:8
3 Jn 16:13
4 Jn 16:3
5 Mk 12:9
6 Lk 9:26
7 Mt 24:30
8 Jel 21:11, 21:23
9 Jel 21:6, 22:13
10 Jel 22:13
11 Jel 11:14
12 Jel 21:1
13 Jel 21:3
14 Jel 21:2
15 Jel 21:2
16 Mt 19:28
17 1Kor 15:52
18 1Thessz 4:16
19 2Pt 3:12
20 ApCsel 3:19
21 ApCsel 3:21
22 Ézs 35:2
23 mind Ézs 9:5
24 mind Ézs 11:1
25 vö. Ézs 16:5
26 Ézs 40:10
27 Ézs 2:4
28 Ézs 11:4
29 Ézs 11:12
30 Zsolt 24:10

31 Hag 2:7 – a lektor megjegyzése: ebben az egy esetben a katolikus Bibliát kellett használnunk, mert a reformátusban „elhozzák kincseiket a népek” szerepel.

32 Zak 6:12
33 Zak 14:9
34 Zof 1:14
35 Zof 1:15-16
36 Mal 3:23 (angol: Mal 4:5)
37 Mal 3:20 (angol: 4:2)
38 Dán 9:27; 12:11
39 vö. Mt 24:29
40 Korán 82:1, vö. még Korán 84:1

41 Ezen beszélgetések során, mint azt az olvasó már biztosan észrevette, 'Abdu'l-Bahá inkább csak utalni kíván az Írások bizonyos részeinek jelentésére, mintsem azokat szó szerint idézni.

42 vö. Pál I. levele a Thessalonikabeliekhez 5:2, Péter Közönséges II. levele 3:10

43 Korán 25:25
44 Jer 30:7
45 Zsolt 60:9
46 Ézs 2:2
47 Ézs 35:2
48 Ézs 35:2
49 Zsolt 60:9
50 Hós 2:17
51 Ez 43:2
52 Dán 8:14
53 Dán 9:25
54 vö.: Dániel 12: 6-7
55 Varaqat-Ibn-Nawfal, Khadijah unokatestvére

56 Mohamed küldetésének bejelentésétől számított 1290. év a Hedzsra 1280. esztendeje volt vagy a mi időszámításunk szerinti 1863-64-es év. Ebben az időszakban (1863 áprilisban) volt, hogy Bahá'u'lláh Bagdadból Konstantinápolyba indulván kijelentette azoknak, akik vele voltak, hogy Ő a Báb által bejelentett Megnyilvánulás.

Ez az az a kinyilatkoztatás, amit a bahá’iok, mint Ridván Ünnepet ünnepelnek; ez az elnevezés a város bejáratánál található kert nevéből származik, amelyben Bahá'u'lláh tizenkét napig tartózkodott, és ahol kinyilatkoztatását tette.

57 Ézs 35:2
58 mind Ézs 9:5
59 mind Ézs 11:1
60 vö. Ézs 16:5
61 Ézs 40:10
62 Ézs 2:4
63 Ézs 11:4
64 Ézs 11:12
65 Zsolt 24:10
66 Korán 54:50
67 Jn 16:12-13
68 úm. Krisztus Valósága
69 Bahá'u'lláh
70 v.ö. Jn 6:41, 50, 58
71 v.ö. Jn 6:51
72 Jn 11:25
73 Mt 8:22.
74 Jn 3:7
75 Jn 3:5-6
76 Jn 16:12
77 Bahá'u'lláh
78 v. ö. Jn 6:51

79 „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.”

* * Zsolt 82,6
80 (Mk 2:3-12), Lk 5:18-24.
81 vö. Jn 10:38, Jn 14:10-11
82 v.ö. Jn 6:42
83 Korán 19:23
84 Korán 19:28
85 1Móz 2:7
86 Jn 16:12

Table of Contents: Albanian :Arabic :Belarusian :Bulgarian :Chinese_Simplified :Chinese_Traditional :Danish :Dutch :English :French :German :Hungarian :Íslenska :Italian :Japanese :Korean :Latvian :Norwegian :Persian :Polish :Portuguese :Romanian :Russian :Spanish :Swedish :Turkish :Ukrainian :