Web - Windows - iPhone
Több mint három évtized telt el a Tanácsosok Kontinentális Testületeinek 1968-as létrehozása óta. Ezen időszak alatt az intézmény felbecsülhetetlen értékű tapasztalatot gyűjtött össze és befolyása egyre erősödő mértékben érződik szerte a bahá’í világban. A Nemzetközi Tanítási Központ kármel-hegyi székhelyének elfoglalása kedvező alkalmat kínál egy olyan dokumentum megjelentetésére, amely leírja a Tanácsosok intézményének tevékenységeit. Ennek megfelelően elkészítettük az e témáról korábban közreadott útmutatások tömör kivonatát, amely reményünk szerint növelni fogja a barátok megértését nemcsak a Tanácsosok és segédjeik kötelezettségeivel, hanem az Igazgatási Rend általános működésével kapcsolatban is.
A dokumentum két részből épül fel. Az elsőben az intézmény különféle alkotóelemeinek és feladataiknak az áttekintéséről gondoskodunk. A második rész egy felsorolás, amely működésének sajátos szempontjait célzó megállapításokból áll.
A Bahá’u’lláh által formába öntött Igazgatási Rend Isten által elrendelt célját egy intézményrendszeren keresztül teljesíti be. Ennek intézményei mind meghatározott cselekvéskörrel rendelkeznek. A Rend központi irányító testülete az Igazság Egyetemes Háza, melynek hatáskörét Bahá’u’lláh kinyilatkoztatott Szavai és ’Abdu’l-Bahá valamint a Védnök értelmezései és írásmagyarázatai határozzák meg. [Az Igazság Egyetemes Házának] vezetése alatt gyakorolják törvényhozó, végrehajtó és bírói fennhatóságukat a Helyi valamint Országos Szellemi Tanácsok. E hatalmat gyakorolják a Régiótanácsok, bizottságok és más, a szellemi tanácsok által létrehozott intézmények is a rájuk ruházott mérték szerint.
Az autoritás, amellyel ezen választott testületi szervek a közösség számára kötelező érvényű döntéseket hoznak, együtt jár egy olyan szellemi, erkölcsi és intellektuális hatással, amelyet az Igazgatási Rend az egyének életére és a Hit intézményeinek működésére egyaránt gyakorol. Ez a befolyás különleges jelleget ölt magára azon egyének szolgálatai által, akiket a Tanácsosok és megbízottaik magas rangjára neveztek ki. Pontosabban meghatározva, a Kontinentális Tanácsosok és a Segédtestületek tagjai valamint asszisztenseik a Hit védelmével és hirdetésével kapcsolatos tevékenységekkel bízattak meg. Feladataik végrehajtása során a Kontinentális Tanácsosok a Nemzetközi Tanítási Központtól kapnak útmutatást, egy olyan intézménytől, amelynek megbízatása az egész Földre kiterjed, és amely az Igazság Egyetemes Háza közvetlen közelében működik.
Saját kötelességeik teljesítése során a két intézmény, a Tanácsosok és a Szellemi Tanácsok egyaránt felelősek a Hit védelméért és hirdetéséért. A közöttük működő harmonikus egymásrahatás biztosítja az útmutatás, szeretet és bátorítás folyamatos áramlását a hívők felé, és megerősíti az Ügy előrehaladásáért tett egyéni valamint kollektív erőfeszítéseiket. E kölcsönhatás jelentősségét húzzák alá a Védnök szavai egy 1957. június 4-én kelt táviratában, amelyek akkor az Ügy Kezeire és az Országos Tanácsokra utaltak:
„DRÁGA HITÜNK BIZTONSÁGA BAHÁ’Í KÖZÖSSÉGEK SZELLEMI EGÉSZSÉGE EGYÉNI TAGJAI HITÉNEK ÉLETEREJE SZORGOS MUNKÁVAL FELÁLLÍTOTT INTÉZMÉNYEINEK HELYES MŰKÖDÉSE VILÁGMÉRETŰ VÁLLALKOZÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGE VÉGSŐ RENDELTETÉSÉNEK BETELJESEDÉSE MIND KÖZVETLENÜL FÜGG EZEN KÉT INTÉZMÉNY TAGJAIRA HÁRULÓ SÚLYOS FELELŐSSÉGEIK MEGFELELŐ TELJESÍTÉSÉTŐL…”
A választott testületek adminisztratív funkcióitól mentesen a Tanácsosok és Segédtestületi tagok képesek energiáikat arra a feladatra összpontosítani, hogy elősegítsék az alapelvekhez való ragaszkodást a bahá’í egyének, intézmények és közösségek részéről. A Tanítások megértésével párosuló azon bölcsesség, mely a bahá’í tevékenységek számos helyzetében való közvetlen részvételből nyert tapasztalatból fakad, különlegesen alkalmassá teszi őket arra, hogy olyan tanácsokat ajánljanak fel, amelyek segítik a választott testületek munkáját. Azonkívül, az a tény, hogy a rang, amit elfoglalnak, magasabb a Szellemi Tanácsokénál, biztosítja azt, hogy megfelelően el legyenek látva információval és azt, hogy a Szellemi Tanácsok alaposan megfontolják tanácsaikat és ajánlásaikat. A Hit adminisztratív folyamatai nem korlátozódnak bírói kérdésekre, törvényekre és rendelkezésekre, valamint a cselekvést irányító programokra, hanem olyan lépéseket is magukban foglalnak, amelyek szívből fakadó reagálást váltanak ki a barátokból és irányítják azok energiáit. A Tanácsosok és segédjeik - bizonyított odaadással és szentelt lélekkel bíró egyénekként - rátermettségüket mindezen adminisztratív folyamatok szolgálatába állítják. Hasonlóképpen, létfontosságú szerepet játszanak a barátok bátorításában és az egyéni kezdeményezésnek, a cselekvés változatosságának valamint szabadságának elősegítésében. Erőfeszítéseik során arra törekednek, hogy az Ügy Kezeinek nyomdokában járjanak, akiket ’Abdu’l-Bahá arra szólított, hogy „terjesszék az Isteni Illatokat, neveljék az emberek lelkét, elősegítsék a tanulást, fejlesszék minden ember jellemét és legyenek minden időben és minden körülmények között a földi dolgoktól megszenteltek és elszakadtak”.
AZ IGAZSÁG EGYETEMES HÁZAIsten Ügye Kezeinek intézménye Bahá’u’lláh által teremtetett meg, és ’Abdu’l-Bahá Végakaratában kapott hivatalos formát, valamint megerősítést. A Védnök irányítása alatt az intézmény feladatköre világosságot és kidolgozást nyert. A kellő időben Shoghi Effendi létrehozta a Hitvédelem és Hithirdetés Segédtestületeit, hogy az Ügy Kezeinek munkáját szolgálják és biztosítsák, hogy létfontosságú befolyásuk áthassa a bahá’í közösséget.
Shoghi Effendi elhunytával és az Igazság Egyetemes Háza azon következtetésével, miszerint az nem hozhat olyan törvényt, amely lehetővé tenné további Ügy Kezeinek kinevezését, szükségessé vált [az Igazság Egyetemes Háza] számára, hogy kidolgozza a módozatot, amivel a hitvédelem és hithirdetés kritikus fontosságú hatásköreit – amelyek a Hit ezen magas rangú tisztségviselőire ruháztattak – kiterjeszti a jövőbe. Az ezirányú fejlesztés első lépésének megtétele 1964 novemberében történt. Ekkor, az Igazság Egyetemes Háza tisztázta kapcsolatát az Ügy Kezei intézményével, kijelentve, hogy „az Ügy Kezeinek intézményét érintő általános irányelvek kérdéseit illetően a döntés felelőssége – amelyet korábban szeretett Védnökünk gyakorolt – most az Igazság Egyetemes Házára hárul, mint olyan legfelső és központi intézményére a Hitnek, amely felé mindenkinek fordulnia kell”. Ugyanabban az időben növelték a Segédtestületi tagok számát, és az Ügy Kezei minden földrészen arra szólíttattak, hogy Segédtestületeik egy vagy több tagját nevezzék ki arra a feladatra, hogy ügyintézőként cselekedjenek az ő megbízásukra és az ő nevükben.
1968 júniusában létrejött a Tanácsosok Kontinentális Testülete. Ehhez a nagy jelentősséggel bíró döntéshez számos, az Ügy Kezeinek munkáját érintő fejlesztés társult: [az Ügy] Kezei közül azoknak a szolgálati területe, akiknél ezt korábban a földrészek jelölték, világméretűre változott, úgy hogy minden egyes Kéz az Igazság Egyetemes Házával közvetlen kapcsolatban működik; az Ügy Kezei nem irányították többé közvetlenül a Segédtestületeket, amelyek a Tanácsosok Kontinentális Testületeinek segédintézményeivé váltak; a Szentföldön Székelő Ügy Kezei azt a feladatot kapták, hogy összekötőként szolgáljanak az Igazság Egyetemes Háza és a Tanácsosok Testületei között; valamint a Kezek és a Tanácsosok Testületei közti kölcsönös munkakapcsolat tisztázásra került. Továbbá, utalás történt egy nemzetközi tanítási központ Igazság Egyetemes Háza által történő jövőbeli megalapítására a Szentföldön Székelő Kezek segítségével. A Nemzetközi Tanítási Központot 1973 júniusában hozták létre. Ugyanebben az évben a Segédtestületek tagjai felhatalmazást kaptak asszisztensek kinevezésére.
Az Ügy Kezei, később a Tanácsosok intézményének létezése – mely olyan egyénekből áll, akik ennyire létfontosságú szerepet játszanak a Hit érdekeinek előmozdításában, ám nem rendelkeznek törvényhozói, végrehajtói vagy bírói hatalommal és tejesen mentesek a papi funkcióktól vagy a jogtól, hogy hiteles értelmezést állítsanak fel – olyan sajátossága a bahá’í igazgatásnak, amely példa nélküli a múlt vallásaiban. Bahá’u’lláh, majd Őt követően ’Abdu’l-Bahá mind a Hit választott intézményeit, mind bizonyos kinevezett egyéneket felruházott a védelem és terjesztés hatásköreivel.
A Nemzetközi Tanítási Központra utalva az Igazság Egyetemes Háza kijelentette, hogy annak létrehozása valóra váltotta az Ügy Szentföldön Székelő Kezeinek művét. A Tanítási Központ megbízatása magában foglalja a Tanácsosok Kontinentális Testületei tevékenységeinek koordinálását, ösztönzését és irányítását, valamint összekötőként szolgál köztük és az Igazság Egyetemes Háza között.
Az Igazság Egyetemes Háza Alapszabályában kijelentette:
A Tanácsosok Testületeit az Igazság Egyetemes Háza hozta létre, hogy kiterjessze a jövőbe az Isten Ügye Kezeire ruházott, pontosan meghatározott kötelezettségeket: a hitvédelmet és hithirdetést. A Testületek tagjait az Igazság Egyetemes Háza nevezi ki.
Ugyanez a dokumentum az eredetileg a szeretett Védnök által megalapított két Segédtestületet is megjelöli.
Minden körzetben két Segédtestületnek kell lennie, egy a Hit védelmére és egy a hirdetésére, melyek tagjainak számát az Igazság Egyetemes Háza kell meghatározza. Ezen Segédtestületek tagjai a Tanácsosok Kontinentális Testületének irányítása alatt szolgáljanak és az ő helyetteseikként, segítőikként és tanácsadóikként cselekedjenek.
A NEMZETKÖZI TANÍTÁSI KÖZPONTA Nemzetközi Tanítási Központnak kilenc tagja van, akiket az Igazság Egyetemes Háza nevez ki Nemzetközi Tanácsossá a világ minden felnőtt hívője közül egy olyan ötéves időtartamra, amely mindig a Nemzetközi Bahá’í Konvenciót követő május 23-án kezdődik. Isten Ügyének Kezei állandó tagjai a Tanítási Központnak annak kezdete óta.
A Tanítási Központ működése alapvetően testületi jellegű. Kötelességei arra szólítják, hogy információforrásként és elemzésekkel szolgáljon az Igazság Egyetemes Házának, és útmutatással valamint erőforrásokkal lássa el a Kontinentális Tanácsosokat. Megkívánt, hogy teljes körű tájékozottsággal rendelkezzen az Ügy helyzetével kapcsolatosan a világ minden részén, és készüljön fel a Hit terjeszkedésének, intézményei megerősítésének valamint a bahá’í közösségi élet fejlesztésének lehetőségeire. Ezen lehetőségeket a globális tervek viszonylatában kell elemeznie, előrelátva a szükségleteket világszerte és biztosítva a szükséges erőforrások elérhetőségét az országos közösségek számára. Ebben az összefüggésben különleges figyelmet fordít az emberi erőforrások fejlesztésére, segítve a közösségeket azirányú képességük növelésében, amellyel egyre nagyobb létszámú hívőt láthatnak el szellemi éleslátással, a Hit ismeretével, valamint a szolgálathoz szükséges készségekkel és hozzáértéssel.
A Nemzetközi Tanítási Központ ruháztatott fel azzal a megbízatással, hogy Isten Hitének biztonsága felett őrködjön és biztosítsa védelmét. Meg kell vizsgálja a Szövetségtörés minden kezdeti esetét – felhasználva, amennyire szükséges, a Kontinentális Tanácsosok és segédjeik szolgálatait, kiértékelve beszámolóikat –, és el kell döntse, hogy a vétkest ki kell-e zárni a közösségből, előterjesztve döntését megfontolásra az Igazság Egyetemes Háza számára. Hasonló eljárást követ egy bűnét megbánó Szövetségtörő visszahelyezésekor is. Tágabb értelemben, gondosan ügyelnie kell a bahá’í közösség szellemi egészségére, arra buzdítva a Tanácsosokat és segédjeiket, hogy erősítsék meg a hívőket az Üggyel szembeni – mind külső, mind belső forrásból érkező – ellenszegülés hatásainak való ellenállásukban, valamint segítsék az Országos és Helyi Szellemi Tanácsokat az olyan kérdések megoldásában, amelyek kételyt ébreszthetnének a Hit és annak Tanításai feddhetetlenségével kapcsolatban.
A TANÁCSOSOK KONTINENTÁLIS TESTÜLETEIJelenleg a Tanácsosoknak öt Kontinentális Testülete szolgálja a világ öt fő régióját: Afrikát, Amerikát, Ázsiát, Ausztrálázsiát és Európát. A Tanácsosok szolgálati idejét és minden Testület működési területének pontos határait az Igazság Egyetemes Háza rögzíti, ahogyan az egyes Testületek tagjainak létszámát is. A szolgálati idő – amely először az 1980. november 26-ai Szövetség Napjával kezdődött – jelenleg öt év.
A Tanácsosok, ebben a minőségükben kizárólag a Testületük kontinensének területén működnek, amelybe kinevezték őket; amennyiben lakhelyüket ők azon földrészről máshová helyezik, automatikusan lemondanak ezzel tagságukról. A Tanácsosok elsődleges kötelessége saját Testületük tevékenységeiben munkálkodni. Mindamellett, együttműködnek azon más Testületek tagjaival, amelyek szomszédos területeket szolgálnak, és különleges feladatokat is végrehajthatnak saját kontinensükön kívül, ha erre a Nemzetközi Tanítási Központ vagy közvetlenül az Igazság Egyetemes Háza kéri fel őket.
Szolgálati ideje alatt minden egyes Tanácsosok Testülete számos ülést tart, hogy munkájának – a Hit hirdetésében és védelmében meglévő – különféle dimenzióiról tanácskozzon. Bizonyos kérdésekben, úgy mint a Segédtestületi tagok kinevezése és az alapok felhasználása, a teljes Testület dönt. Más tevékenységek végzése során – például ösztönzés nyújtása a bahá’í közösség különböző összetevőinek a földrész egy adott körzetében – számos Tanácsos gyűlik össze tanácskozás és együttműködés céljával, hogy képességeiket egymást kiegészítő módon használják. Néhány feladatot, beleértve egy adott terület Segédtestületi tagjainak felügyeletét és irányítását, rendszerint egy Tanácsos lát el a Testület nevében. Emlékezetünkben kell tartani, hogy általánosságban az Igazgatási Rend más intézményeitől eltérően, amelyek testületi szervekként látják el hivatalukat, a Tanácsosok elsődlegesen mint egyének működnek. A legtöbb ügy kezelésében mindegyikük számára lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésre az adott intézményben rejlő rugalmasságnak megfelelően.
A SEGÉDTESTÜLETEKA Segédtestületek tagságát a Tanácsosok Kontinentális Testülete nevezi ki minden földrész hívői közül öt éves időszakra, amely a Tanácsosok kinevezését követő év Szövetség Napjával kezdődik. Huszonegy évesnek vagy afölöttinek kell lenniük. A kinevezéseket a Kontinentális Testület teljes tagsága végzi tanácskozás által, amelyet levelezés útján is le lehet bonyolítani, ha szükséges.
Egy Segédtestület tagjai egyénileg tartoznak felelősséggel az őket kinevező Tanácsosok Testületének. Önmagukban nem alkotnak döntéshozó testületet. Mindamellett, a Segédtestületi tagok folytathatnak eszmecserét és együttműködhetnek egymással, ameddig gondoskodnak arról, hogy ezen alapelvtől ne térjenek el.
Minden Segédtestületi tag számára egy meghatározott körzet [vagy térség] van kijelölve, és bár gyakorlatias okokból egy ilyen körzet egybeeshet egy adott ország vagy Országos Tanács területével, nincs szigorú szabály, amely szerint ennek így kell lennie. A Segédtestületek kontinentális intézmények, és nem szükségszerű, hogy bármilyen összefüggés legyen a tagjaik részére kijelölt térségek és az országhatárok között. Hacsak kifejezetten meg nem bízzák ezzel a Tanácsosok, egy Segédtestületi tag nem tevékenykedik ebben a minőségében a számára kijelölt körzeten kívül. Nyilvánvaló okok miatt kívánatosabb, hogy a Segédtestület tagjai az általuk szolgált térségben lakjanak; azonban ha egy körzetben nincs megfelelő jelölt erre a tisztségre, a Tanácsosok úgy dönthetnek, hogy egy másféle elrendezéssel élnek.
A körzetek kijelölésénél a Tanácsosok Kontinentális Testülete biztosítja, hogy a földrész teljes területe felosztásra kerüljön mindkét Segédtestület tagjai között. Úgy is lehet mondani, hogy bármely helység bahá’í hívőinek kell, hogy legyen egy hitvédelmi és egy hithirdetési Testületi tagja, akihez fordulhatnak.
A SEGÉDTESTÜLETI TAGOK ASSZISZTENSEIA Tanácsosok minden Kontinentális Testülete felhatalmazza Segédtestületének tagjait asszisztensek kinevezésére. A helyes megnevezés a „Segédtestületi tagok asszisztensei” és nem a „Segédtestület asszisztensei”. Egy asszisztenst egy Segédtestületi tag nevez ki meghatározott területen való szolgálatra, és csak azzal a területtel kapcsolatban működik asszisztensként. A Segédtestület tagjaihoz hasonlóan ők is egyénekként és nem tanácskozó testületként tevékenykednek.
Az asszisztensek szolgálati időtartamának eldöntésével az egyes Kontinentális Testületek bízattak meg, nincs szükség általános érvényű egységesítésre. A Segédtestületi tagok kinevezhetnek néhány asszisztenst meghatározott időre, míg másokat nem. A kinevezés szólhat egy korlátozott időszakra, mint például egy illetve két év, a kinevezés megújításának lehetőségével. Bizonyos esetekben a Tanácsosok Testülete dönthet úgy is, hogy engedélyezi segédeinek asszisztensek kinevezését egy vagy több konkrét projektre, amelyek között lehetnek igen rövidek is.
SZOLGÁLAT ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, ÉS HELYI IGAZGATÁSI TESTÜLETEKBEN
Minden felnőtt bahá’í, beleértve a Kontinentális Tanácsosokat és a Segédtestület tagjait, jogosult a szavazásra küldöttek vagy Helyi Szellemi Tanács tagok megválasztásakor. Rangjuk és sajátos feladataik nem teszik lehetővé a Tanácsosok megválasztását a helyi, regionális vagy országos testületekben való szolgálatra. A Segédtestületi tagok beválaszthatóak bármelyik hivatalba, de egy ilyen országos, regionális vagy helyi szintű tisztségre való megválasztás esetén el kell dönteniük, hogy Testületi tagságukat tartják-e meg vagy a [választott] tisztséget fogadják el, mivel mindkét minőségben nem szolgálhatnak egyidejűleg.
Akár Szellemi vagy Régiótanácsba, akár Országos Konvenció küldöttjének választják meg, a Testületi tag számára elegendő időt kell hagyni arra, hogy válasszon, és nem szabad kényszert éreznie a döntés azonnali meghozására, amint a választási eredményt bejelentették. A Segédtestületben való tagság megalapozott indok egy választott testületből való lemondásra.
Noha a Tanácsosok intézményének tagjai és a Szellemi Tanácsok valamint ügynökségeik között a legszorosabb kapcsolatot kell elősegíteni, a Segédtestület tagjait nem nevezik ki bizottságokba, sem szavazó, sem nem-szavazó tagként. Bizonyos ügynökségek – mint a Bahá’í Tanulmányok egyik egyesülete vagy egy a társadalmi és gazdasági fejlesztés valamely oldaláért felelős bizottság –, amelyek foglalkozásbeli szakértelmet igényelnek, egy másik kategóriába esnek. A szükséges hivatásbeli jártassággal rendelkező Tanácsosok vagy Testületi tagok szolgálhatnak ezen bizottságokban és testületekben, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ilyen szolgálat nem akadályozza őket feladataikban. Ugyanezen az alapon egy Segédtestületi tag állhat alkalmazotti viszonyban egy Országos Szellemi Tanáccsal, mint például sajtótájékoztató tisztviselő vagy egy a Tanácshoz tartozó létesítmény igazgatója. Egy Tanácsos számára az is lehetséges, hogy az Országos Szellemi Tanács nevében képviselje a bahá’í közösség érdekeit egy ország hatósági szerveivel való kapcsolattartás során.
Az intézet működésében való szoros közreműködés része a Segédtestületi tagok kibontakozásban lévő feladatkörének, emiatt szolgálhatnak a képző intézetek ügyeit felügyelő testületekben vagy bizottságokban. Az ilyen szervek tagjaiként való szolgálat során egy Segédtestületi tagnak nincsenek a többi tagétól eltérő kiváltságai a tanácskozás vagy döntéshozatal terén. Természetesen a Segédtestület tagjainak részvétele az intézet munkájában nem korlátozódik az igazgatótanácsban való tagságra; sokan szolgálnak koordinátorként és tevékenykednek tanítóként.
Egy Országos Szellemi Tanács, országos bizottság, Régió- vagy Helyi Szellemi Tanács közvetlenül felkérheti a Segédtestület egyik tagját – ahogy bármely más hívőt – az olyan feladatok ellátására, mint egy tanfolyam megtartása a nyári iskolán vagy előadás egy konferencián. A Testületi tag megítélésére van bízva annak eldöntése, hogy a kérés teljesítése akadályozná-e egyéb elkötelezettségében.
A hívők szolgálhatnak egyidejűleg Segédtestületi tag asszisztenseként, és Helyi valamint Országos Tanácsban, Régiótanácsban és bizottságokban, a fentiek tisztségviselőiként is. Ilyenformán egy hívő kinevezése Segédtestületi tag asszisztenseként nem teszi szükségessé az illető lemondását más adminisztratív testületekből, sem nem képez okot egyedül magában a lemondás elfogadásához. Amennyiben valaki úgy találja, hogy különleges oka van arra, hogy asszisztensi kinevezését ne fogadja el, természetesen felhívhatja erre az érintett Segédtestületi tag figyelmét, vagy szabadon tanácskozhat a Szellemi Tanáccsal.
A KONTINENTÁLIS TANÁCSOSOK ÉS SEGÉDEIK FELADATAIMind a Tanácsosok Kontinentális Testületének, mind az Országos Szellemi Tanácsoknak sajátos kötelezettségeik vannak a Hit védelmével és hirdetésével kapcsolatban. A Tanácsosok hatáskörébe tartozik a Segédtestületi tagok vezetése, az Országos Szellemi Tanácsokkal való tanácskozás és együttműködés, valamint a Nemzetközi Tanítási Központ és ily módon az Igazság Egyetemes Háza ellátása információval az Ügy helyzetével kapcsolatosan a területükön.
A Tanácsosok kötelessége a Hit terjesztésének és megszilárdításának ösztönzése minden földrészen, valamint az, hogy előmozdítsák a bahá’í élet szellemi, intellektuális és társadalmi oldalait. A közösség szellemi egészsége, az egyén hitének életereje, a családi élet alapzatának erősítése és a Tanítások tanulmányozása különleges figyelemben részesül a Tanácsosok valamint azok részéről, akik az ő segítségükre szólíttattak. Azzal is foglalatoskodnak, hogy növeljék a barátok és intézményeik képességét a módszeres cselekvési tervek kidolgozására, azok tetterős végrehajtására valamint arra, hogy tanuljanak a tapasztalatokból, mialatt a Bahá’u’lláh által előrelátott világcivilizációt építik. Ebben az összefüggésben a Tanácsosok munkája szempontjából alapvető a növekedés kultúrájának előmozdítása a bahá’í közösségben.
A Hitvédelem és Hithirdetés Segédtestületeinek különálló kötelezettségei vannak. Ugyanakkor, bizonyos feladataik, különösen az elmélyítés és megszilárdítás terén, közösek. A Védnök már a kezdetektől úgy képzelte, hogy a Segédtestületek támogatni fogják a Kezeket „a Hit megoltalmazása és a tanítási tevékenységek előrelendítése kettős, megszentelt feladatának végrehajtásában.” A Védnök által a Segédtestület tagjai számára meghatározott teendők közé tartoznak: a tanítási munka ösztönzése és erősítése a meglévő adminisztratív testületekkel együtt; a gyenge központok, csoportok és Tanácsok aktiválása látogatások segítségével; a tervek hatékony és azonnali végrehajtásában való segédkezés; az úttörőkkel való kapcsolattartás segítve őket a kitartásban és rámutatva felelősségük megszentelt mivoltára; az egyének és Tanácsok bátorítása levelezés és látogatások útján; annak bevésése a hívők lelkébe, miszerint minden bahá’í tevékenység alapja az egység; a hívők bátorítása a különféle alapokhoz való szabad hozzájárulásra; és figyelmük felhívása az egyéni erőfeszítés és kezdeményezés fontosságára. Továbbá Shoghi Effendi a Hit biztonsága feletti őrködés sajátos feladatával is megbízta a Hitvédelem Segédtestületének tagjait. Ők, amint a tapasztalat mutatja, szintén segítenek az Ügy hirdetésében, ám energiáik javarészét arra fordítják, hogy elmélyítsék a barátok ismereteit a Szövetséggel kapcsolatban és táplálják a szeretet és egység szellemét. Erőfeszítéseik jelentősen hozzájárulnak a bahá’í közösség gyarapodásához, mivel a Hit védelme közvetlenül kapcsolódik annak hirdetéséhez.
Az a rugalmasság és könnyedség, amellyel a Tanácsosok és Segédtestületi tagok reagálni tudnak egy felismert szükségletre a közösségben – mint a bátorításnak, tervek elmagyarázásának, a Tanításokban való elmélyülésnek, a Szövetség megvédésének szükségletei – működésük figyelemreméltó eleme. Ez az alkalmazkodó-készség képessé teszi őket arra, hogy a helyzet által megkövetelt módon járjanak el, legyen ez egy találkozón történő javaslattétel, tanácsadás négy szem közt, a barátok segítése egy Szellemi Tanács döntésének megértésében és az annak való engedelmességben, vagy a Szövetséggel kapcsolatos ügyek kezelése. Mindezen helyzetekben képesek a figyelmet a tárgyra vonatkozó Szövegekre irányítani, információt megosztani, a körülményeket behatóan megvizsgálni és a viszonyokkal olyan módon megismerkedni, ami nem mindig lehetséges egy Szellemi Tanács számára. Ezután, amennyiben szükségesnek ítéltetik, megoszthatják a Szellemi Tanáccsal az elgondolásokat, elemzéseket, felismeréseket és tanácsokat, amelyek mindenképpen növelik ezen Tanácsok képességét közösségük szolgálatára. Ahol a Helyi Tanács új vagy gyenge, a Segédtestületi tagok arra bátorítják azt, hogy tevékenységét megszervezze. Minden esetben, a Tanács kezdeményezéseinek támogatására sorakoztatják fel a helyi hívőket.
Ami az asszisztensek szerepét illeti, övék az általános felelősség, hogy segítsék a Segédtestületi tagokat kötelességeik teljesítésében. Közreműködésük természete, ugyanakkor, azon jól meghatározott feladatok körében nyer kifejeződést, amelyre az általuk segített Segédtestületi tagtól megbízást kapnak. Ezen feladatok pontos jellegét az határozza meg, hogy a Testületi tag megfigyelése alapján az általa szolgált közösségek milyen szükségletekkel valamint lehetőségekkel rendelkeznek, és az asszisztensek tájékoztatása és vezetése leginkább ilyen összefüggésben nyer fontosságot.
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ORSZÁGOS SZELLEMI TANÁCSOKKALA Tanácsosok Kontinentális Testülete és az Országos Szellemi Tanácsok kapcsolata a Hit két olyan intézménye közt zajló szeretetteli együttműködés, amelyek ugyanazon célokat szolgálják és égnek a vágytól, hogy megláthassák, amint ugyanaz az isteni megerősítés száll alá a barátok erőfeszítéseire, amellyel előreviszik és szilárdan megalapozzák az Ügyet. Egy kibontakozásban lévő kapcsolat ez, amely egyre gazdagabbá válik, amint e két intézmény szembenéz a bahá’í közösségek építésének kihívásával és büszkén szemléli a Hit előrehaladását.
Amint a Kontinentális Tanácsosok és Országos Szellemi Tanácsok együtt dolgoznak, hogy biztosítsák a közösség terjeszkedését és megszilárdulását, az Országos Tanácsok meghozzák az összes szükséges adminisztratív döntést, és felelősséget vállalnak a megvalósításukért. A Tanácsosok kontinentális nézőpontot visznek a Tanácsok működésébe, és ez, amikor tanács, ajánlás, javaslat, vagy magyarázó megjegyzés formájában felajánlásra kerül, gazdagítja az utóbbi [intézmény] megértését, a sajátjánál szélesebb körű tapasztalattal látja el azt, és arra bátorítja, hogy világot átfogó látásmódot tartson fenn.
Az Igazság Egyetemes Háza által kinevezett személyekként a Tanácsosok segítik a Hit Fejét abban, hogy az Országos Szellemi Tanácsok valamint a fennhatóságuk alá tartozó intézmények és közösségek alapzatát szélesítse, erejét táplálja és biztonságáról gondoskodjon. A Segédtestületeken keresztül működésük előnyeit a Tanácsosok kiterjesztik a Helyi Szellemi Tanácsokra és a közösségek alapszintjére.
A Tanácsosok kötelezettségeik teljesítése során támogatják az Országos Szellemi Tanácsok által elfogadott kezdeményezéseket, amelyek gyakran a két intézmény közös tanácskozásából fakadnak. A Segédtestületi tagok elmagyarázzák ezen kezdeményezések természetét és célját a barátoknak, mozgósítják őket, hogy a Tanács felhívásának engedelmeskedve felemelkedjenek, és bátorítják őket az egyesített cselekvésben való kitartásra. A Tanácsosoknak természetesen nagy mozgástér áll rendelkezésre annak eldöntésében, hogy intézményük milyen módon hajtja végre ezen feladatokat.
A Tanácsosok tevékenykedésének egyik döntő jellemvonása, amely képessé teszi őket arra, hogy értékes tanácsot ajánlhassanak fel az Országos Szellemi Tanácsoknak, nem más, mint az adminisztratív részletektől való tartózkodás, egy olyan szabadság, amely megengedi, hogy az Ügy létfontosságú kérdéseire koncentráljanak. Ennek ellenére ügyelni kell arra, hogy ez a távolmaradás ne hozzon létre szélsőséges helyzetet. Nem szabad meggátolni a Tanácsosokat abban, hogy adminisztratív ügyekkel kapcsolatos nézeteiket kifejezhessék az Országos Szellemi Tanácsoknak, és az utóbbiaknak nem szabad korlátozva érezniük magukat, amikor élnek azzal a lehetőséggel, hogy ilyen témákról tanácskozzanak a Tanácsosokkal.
A Tanácsosoknak nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy tanácskozzanak, tanácsot adjanak és javaslatot tegyenek az Országos Szellemi Tanácsnak, amikor meghatározott feladatkörüket ellátják. Riasztják az Országos Tanácsokat bármilyen a közösségben felmerülő probléma vagy tendencia esetén, amely érzésük szerint odafigyelést igényel. Ebben a vonatkozásban dolguk magára az Országos Tanács működésére is kiterjed. Ha a Tanácsosok egy Országos Szellemi Tanács vagy annak ügynökségének munkájában az adminisztratív vagy egyéb alapelvektől való komoly eltérésre figyelnek fel, tanácskozniuk kell az ügyről a Tanáccsal és javaslatot kell tenniük a helyreigazítást célzó cselekvésre. Ezt meg kell tenniük bármilyen aggodalomtól függetlenül, ami az ilyen lépésből esetleg fakadó – a két intézmény közötti – feszültség miatt ébred.
A Tanácsosok és Országos Szellemi Tanácsok egymáshoz való hozzáállását nem a munkakapcsolatuk szabályainak jogászias alkalmazása motiválja. A közös kötelezettségek teljesítése csak azon kereteken belül lehetséges, amelyek minden sikeres bahá’í kapcsolat szellemi előfeltételeit képezik. A két intézmény közötti kölcsönös viszony a szeretet légkörében és a valódi tisztelet előírásai alapján virágzik. Bahá’u’lláh figyelmeztetése igen tanulságos ebben a tekintetben, azt mondja: „Ne alacsonyítsátok le a Bahában tanultak állását, és ne kicsinyítsétek azon uralkodók rangját kik igazságot szolgáltatnak közöttetek.”
AZ EGYMÁSRAHATÁS MÓDJAAz a mód, ahogy a kölcsönhatás megvalósul, egyrészt a Kontinentális Tanácsosok és segédeik, másrészt az Országos Tanácsok valamint azok ügynökségei között, az erőteljes és kölcsönös egymásrautaltság fenntartása érdekében szabályozás alatt áll. Ahogy a Tanácsosoknak közvetlen konzultatív kapcsolata van az Országos és Helyi Szellemi Tanácsokkal, ugyanúgy közvetlen kapcsolatban állnak a Bahá’í Régiótanácsokkal is. A Tanácsosok megbízhatnak egy Segédtestületi tagot azzal, hogy egy különleges célból találkozzon az Országos Szellemi Tanáccsal, de nem állandó gyakorlatként. Arra is felhatalmazhatják a Testületi tagot, hogy Régiótanácsokkal találkozzon, ha a szükségszerűség úgy diktálja. Az Országos és Helyi Szellemi Tanácsok nem adhatnak semmilyen utasítást a Segédtestület tagjainak, bármennyire függjenek is [a Tanácsok] azok létfontosságú szolgálataitól. Ha egy Országos Szellemi Tanács úgy kívánja, hogy a Segédtestület egyik tagja egy különleges szolgálatot hajtson végre, mint Segédtestületi tag, kérését a Tanácsosokhoz kell továbbítania. A Tanácsosok jóváhagyásával a Régiótanácsok munkájuk minden vonatkozásával kapcsolatban kikérhetik a véleményét a régiójukban szolgáló Segédtestületi tagoknak. Ha az Országos Szellemi Tanács egyetért, az is tanácsos lehet időnként, hogy egy Segédtestületi tag országos bizottsággal találkozzon, hogy egy terület helyzetéről tanácskozzanak. Azonban ezt sem szabad rendszeresen gyakorolni. Tanácsosok, a maguk részéről, rendes körülmények között nem folytatnak közvetlen kommunikációt az országos bizottságokkal.
Az interakció módjával kapcsolatos e néhány korlátozás fokozza a Tanácsosok intézménye és a Szellemi Tanácsok közti együttműködést. Biztosítják azt, hogy a Segédtestület tagjainak energiája és ideje nem forgácsolódik szét a tanítás adminisztrációjával kapcsolatos elfoglaltságok miatt. Ezáltal elkerülhetőek két szélsőséges helyzet veszélyei: az, amelyben a Segédtestületi tag fokozatosan átveszi egy országos bizottság irányítását, és a másik, amelyben a bizottság vagy a Tanács ide-oda küldözgeti őt, mint egy egyszerű utazó tanítót.
Mind a Tanácsosok, mind az Országos Szellemi Tanácsok kötelezettségeinek teljesítése megköveteli a rendszeres és gyakori információcserét. Az Országos Szellemi Tanács közösségének minden elemével kapcsolatban áll országos bizottságain, a Régiótanácsokon, Helyi Szellemi Tanácsokon és egyéb ügynökségein keresztül. A Segédtestületi tagok szintén közvetlen kapcsolatban vannak a Helyi Szellemi Tanácsokkal, csoportokkal és egyéni hívőkkel, így tehát követik a fejleményeket a közösségben. Természetesen mindkét intézmény örömmel fogadja mindazt az információt, amit rendszeresen kapnak egymástól. Az Országos Tanácsok vagy bizottságaik és a Segédtestületi tagok között igen kívánatos a közvetlen információcsere. A pusztán híreket és tájékoztatást tartalmazó jelentéseket szabadon meg lehet osztani közöttük. Azokat az ajánlásokat azonban, amelyek az Országos Tanács vagy annak ügynöksége részéről cselekvést igényelnek, a Tanácsosok elé kell terjeszteni, akik megoszthatják azokat az Országos Tanáccsal a maguk teljességében vagy módosíthatják vagy elvethetik őket.
Az éves munka megkezdésekor vagy új tervek megszövegezésének idején gyakorta hasznos tanácskozást szervezni a Segédtestületi tagok és az Országos vagy Regionális Tanítási Bizottságok vagy Régiótanácsok között, mielőtt a terv elnyeri végleges formáját. A világ sok részén kialakult egy rendkívül gyümölcsöző gyakorlat, ami által egy országban vagy annak egy régiójában számos intézmény és ügynökség gyűlik össze tanácskozni, hogy közös jövőképet alakítson ki az ország növekedéséről és cselekvési stratégiákat tárgyaljon meg. Ezen „intézményi találkozók” segítenek a barátoknak elkerülni azt, hogy csak a projektek mechanizmusában gondolkodjanak, és megtölti terveiket valamint az azt követő tetteket a Hit szellemével. Nagyban megerősítik az intézmények önbizalmát az olyan tanítási stratégiák kidolgozásában, amelyek leginkább szolgálják az adott régiót, valamint mozgósítják a Helyi Tanácsok és a hívők támogatását. A számára kijelölt területen lévő Helyi Szellemi Tanácsokkal való rendszeres kapcsolat a Segédtestületi tag működésének nélkülözhetetlen előfeltétele. A legtöbb területen a gyakori tanácskozások kizárólag az asszisztenseken keresztül lehetségesek. E konzultációk jellege természetesen attól függ, hogy milyen feladatokat hajt végre az asszisztens a Segédtestületi tag nevében.
RÉSZVÉTEL AZ INTÉZETEKBENA képző intézet működésében való részvétel – mind a Tanácsosok, mind a Segédtestületei tagok részéről – különleges megfontolások fényében vizsgálandó. Az intézeteket a tanulás központjainak tartják; jellegük összhangban van és teret szolgáltat a Segédtestületi tagok oktatással-neveléssel kapcsolatos felelősségeinek teljesítéséhez. E központok a Tanácsosok és Segédtestületi tagok számára azonnali hozzáférést biztosítanak a hívők oktatásának formális eszközeihez a rendelkezésre álló, egyéb utak mellett, mint a konferenciák, nyári iskolák, és találkozók a barátokkal. A Tanácsosoknak és Országos Szellemi Tanácsoknak tanácskozniuk kell azon együttműködésük részleteiről, amely a képző intézetek költségvetésének és működésének felügyeletét, valamint a programok tartalmának megtervezését, tantervek kifejlesztését és a tanfolyamok megtartását foglalják magukba. Amikor igazgatótanácsot neveznek ki, annak tagságáról az Országos Szellemi Tanács dönt a Tanácsosokkal konzultálva és teljes támogatásukat élvezve.
AZ EGYÉN ÉS A KÖZÖSSÉGA Hit ügyeinek – helyi, országos és nemzetközi szintű – irányítására való felhatalmazás Isten által a választott intézményekre ruháztatott. A cselekvés képessége azonban elsődlegesen a hívők teljes testületében rejlik. Ezen erő az egyéni kezdeményezés és a közösségi akarat szintjén szabadul fel. Ahhoz, hogy az Ügy valóra váltsa Bahá’u’lláh tervét az emberiséggel, a Hit minden intézményének foglalkoznia kell az erő felszabadításával mindkét fent említett kifejeződési formában, miként a közösség ügyei bölcs irányításának biztosításával is foglalkoznak. A Tanácsosok intézménye külön megbízatott e létfontosságú feladattal és felruháztatott az ennek megvalósításához szükséges képességgel.
A bahá’í élet megkülönböztető sajátossága az Isten iránti szolgaság szelleme. A szolgálat mezején való szorgos munkálkodáshoz az egyén merít Bahá’u’lláh iránti szeretetéből, a Szövetség hatalmából, az ima mozgatóerejéből, a Szent Szöveg rendszeres tanulmányozásából származó ihletből és nevelésből, valamint a lelkére ható átformáló erőkből, miközben igyekszik az isteni törvényeknek és alapelveknek megfelelően viselkedni. Következésképpen ezek mind beszédtémái a Segédtestületi tagok és a hívők folyamatos kapcsolatának.
Az egyén szerepe egyedülálló fontosságú az Ügy munkájában. Az egyén az, aki felmutatja a Hit életerejét, amelytől a tanítási tevékenység sikere és a közösség fejlődése függ. Bahá’u’lláh parancsa minden hívőnek, hogy tanítsa az Ő Hitét, elkerülhetetlen felelősséget ruház rájuk, amelyet sem átruházni nem lehet, sem magára nem vállalhatja az Ügy egyetlen intézménye sem. Kötelező az egyén számára, hogy megragadja a lehetőségeket, barátságokat alakítson ki, kapcsolatokat építsen fel és elnyerje mások együttműködését a Hit és a társadalom együttes szolgálatára. Cselekedetekre kell lefordítania a tanácskozó testületek által hozott döntéseket.
Az egyéni kezdeményezés ösztönzése a Segédtestületi tagok egyik legfőbb feladata, egy olyan kötelesség, amelyet gondos kiválasztásban, képzésben és nevelésben részesített asszisztensek segítségével tudnak elvégezni. Ennek részét képezi a barátok állandó bátorítása, a Hit hősei vitézségének felelevenítése és annak a figyelem középpontjába állítása, hogy mennyire fontos életükkel példázni a tanítások dicsőségét. A hívők buzgó és megindító felkérésére szólít [a fent említett kötelesség], hogy az egység és összhang előidézői legyenek minden időben, a fogékony lelkeket az Ügyhöz vonzzák, tanítsák őket, táplálják hitüket és vezessék a bizonyosság partjaihoz őket. Ehhez az önbizalom építésére van szükség, valamint arra, hogy a félelmet és habozást bátorsággá és kitartássá változtassák. Ez arra kéri a Testületi tagokat és az általuk szolgáltakat egyaránt, hogy felejtsék el saját gyengeségeiket és bizodalmukat vessék szilárdan az isteni megerősítések hatalmába. Továbbá, azt is magában foglalja, hogy elkísérjék a barátokat azon erőfeszítéseikben, amelyek során a hatékony szolgálat képességét fejlesztik.
A képző intézet e képességek kifejlesztésében betöltött szerepét nehezen lehetne túlhangsúlyozni. A Segédtestületi tagoknak arra kell használniuk ezt a nagy erejű eszközt, hogy a Hit passzív elfogadását a tanítás iránti szenvedéllyé alakítsák át. Ahogy lelkesedést hoznak létre, segíteniük kell azt a módszeres tevékenység csatornájába terelni. A szisztematikus cselekvés ezen összefüggésében valósul meg az egészséges egyéni kezdeményezés elősegítésének, valamint az egyesült közösségi cselekvés előmozdításának két kiegészítő céllá válása, amely örökké foglalkoztatja a Segédtestület tagjait.
A Hit minden intézménye előtt álló egyik legnagyobb kihívás a Formálódás eme Korában a helyi közösségek kialakítása, olyan közösségeké, amelyeket tolerancia és szeretet jellemez, és erős céltudatosság valamint közösségi akarat vezet. Ezek azok a közösségek, amelyek környezetül szolgálnak minden alkotóelemük – férfiak, nők, fiatalok és gyerekek – adottságainak kifejlődéséhez, ahol képességeik megsokszorozódnak az egyesített cselekvésben.
A közösség szívében egy erős Helyi Szellemi Tanácsnak kell működnie. Amikor a közösség egy ilyen intézménnyel áldatik meg, a Segédtestületi tagok és a Helyi Tanács közötti buzgó együttműködés megteremti egy örömteli és aktív élet hajtóerőit, amely előmozdítja a szellemi átalakulást és szisztematikus növekedést. Együttesen – miközben mindegyik a saját tevékenységi körén belül dolgozik, amellyel megbízatott – ezen intézmények megteremtik a tanulás és fegyelmezett viselkedés légkörét, amelyet a türelem és a hibákhoz való elnéző hozzáállás jellemez. Felépítik és fenntartják a gondolat és cselekvés egységét egy túlzott kritikától, kibeszéléstől, konfliktustól és viszálytól mentes környezetben, amely ezzel egyidejűleg szívesen fogadja az aggályok kifejezését minden hívő részéről. Bölcs tanácson és szeretetteli támogatáson keresztül nevelik a barátokat arra, hogy hallgassanak a Tanácsok döntésére és igazítsák viselkedésüket a harmonikus közösségi élet követelményeihez.
A kultúrának, amelyet a két intézmény igyekszik megteremteni, egyik létfontosságú jellegzetessége az anyagi erőforrások iránti átalakult hozzáállás. A bahá’í életet, legyen az egyéni vagy közösségi, a nagylelkűség szelleme kell jellemezze. A Segédtestületi tagok - ahogy a Hit alapjaival kapcsolatban oktatják a közösség tagjait – elősegítik e szellemiséget, beléjük oltva a vágyat, hogy áldozatkészen adjanak, és segítik őket, hogy megtapasztalják ennek felszabadító hatását.
Mind a Hitvédelemért, mind a Hitterjesztésért felelős Segédtestületi tag felvállalja annak biztosítását, hogy a közösség különféle alkotóelemei felé megfelelő figyelem forduljon. Gondoskodnak arról, hogy a jelenlegi akadályok, amelyek a nők társadalomban való teljes részvételének útjában állnak, egyenként eltávolításra kerüljenek a bahá’í közösségből. Ápolják a tudományok művelésének szokását és az ehhez szükséges tolerancia szellemét a barátok között. Folyamatosan ráirányítják mindenki figyelmét a gyerekek szellemi nevelésének sürgető fontosságára, és mindent megtesznek, amire képesek, hogy segítsenek létrehozni valamint fenntartani a rendszeres gyerekfoglalkozásokat. Emellett, teljes meggyőződéssel bízva abban, hogy a fiatalok rendelkeznek az Ügy hősies szolgálatára való képességgel, segítenek nekik - mint olyan cselekvő személyeknek, akik létfontosságúak a Hit terjesztésében és a társadalom átformálásában - lehetőségeiket teljes mértékben megvalósítani.
Nyilvánvaló, hogy a felelősségek ily hatalmas összességét egy vagy két egyén képtelen megfelelően ellátni növekvő számú helyi közösségek viszonylatában. Itt válik magától értetődővé azon szabadság jelentősége, amely a Segédtestületi tagoknak adatott, hogy feladatkörök széles skálájára nevezzenek ki asszisztenseket, irányítsák őket, s tevékenységeiket szeretettel igazgassák. Gyakorta megtörténik, hogy a Testületi tagok ténykedése nem olyan közösségekkel összefüggésben kerül végrehajtásra, amelyek egy érett Szellemi Tanács vezetését élvezik. Abban a közösségben, ahol a Helyi Tanács fejlődésének nagyon korai szakaszában van, az asszisztensek – tanulócsoportok, áhítat találkozók, gyerekek szellemi nevelését célzó osztályok és a Tizenkilenc Napi Ünnepek megalapításának elősegítésében betöltött – szerepe még inkább döntő. Továbbá, a Segédtestületi tagok figyelmet fordítanak a Helyi Szellemi Tanácsok megerősítésére, segítve őket abban, hogy tökéletesen elsajátítsák a tanácskozás művészetét, magabiztosságra tegyenek szert a döntéshozatal terén, bátran ragaszkodjanak az alapelvekhez, és megtanulják mozgósítani a barátokat az egyesített cselekvésben.
A Segédtestületi tagok munkájának eme kihívást jelentő felfogási módja alapvető eltérésre szólít a társadalmi rendről alkotott korlátozott előfeltevésektől, amelyek ma a világban meghatározzák az irányítás elméletét és gyakorlatát. Mert arra törekszik, hogy minden tettet, egyénit és kollektívet, szellemi jelentéssel töltsön meg. A szentséget helyezi a közösségi élet szívébe a cselekvésen való minden elmélkedés középpontjává téve azt. Valóban hatalmas erő szunnyad bármely egységes bahá’í közösségben, nem számít, milyen kicsi is az kezdetben, s az sem, milyen szűkösek a rendelkezésre álló erőforrások. Azon megerősítések is számottevőek, amelyek alászállnak a Segédtestületi tagokra és asszisztenseikre, amint önzetlenül eme erő felszabadításának szentelik magukat.
A TERVEK FORMÁBA ÖNTÉSE ÉS KIVITELEZÉSEA Formálódás Kora negyedik időszakának kezdetén egy olyan eljárásmód került alkalmazásra, ami által az országos tervek megszövegezése az Országos Szellemi Tanácsok és Kontinentális Tanácsosok közös tanácskozásán zajlik. Ezen fejlemény két jelentős előnyt biztosít: mindkét intézménynek módot nyújt arra, hogy merítsen azon tapasztalatokból és szellemi meglátásokból, amelyek a másik sajátjai, elérhetővé téve ezáltal a tervezési folyamat számára két különálló információs csatornát a bahá’í igazgatás két szintjéről; és ezenfelül a Tanácsosok számára biztosítja a szükséges jártasságot az országos tervek hátterével, logikájával és tartalmával kapcsolatban, amelyek támogatása – mint elvi kérdés – elvárt a Tanácsosoktól.
Egy országos terv létrehozása jóval többet foglal magában, mint a Tanácsosok és az Országos Tanácsok közötti konzultáció. Kiváló eredmények érhetők el például azzal, ha tanácskozási gyűléseket tartanak az országban lévő különféle intézmények között és a Hit aktív támogatóval, hogy a terv lehetséges rendelkezéseit és az azokból következőket teljes körűen megtárgyalják. Amint az országos terv főbb elemeit beazonosították, kívánatos a tervezési folyamatot gyorsan a regionális, majd azt követően a kisebb területek, végül a helyi közösség szintjére vinni. A siker egyik szükséges feltétele az ezen folyamat során megvalósítható egyensúly, az országosan szponzorált kampányok és az alapszinten zajló munka között.
A Hit globális terveinek összefüggésrendszerében megformált országos tervek szolgálnak azon keretként, amelyen belül a barátok cselekedni tudnak. Általuk az Országos Tanácsok nemcsak olyan célokat tudnak kitűzni, amelyekre ők és ügynökségeik törekednek, hanem irányt is adnak a hívőknek, meghatározzák számukra a prioritásokat valamint cselekvési területeket, és szívből jövő feleletet váltanak ki belőlük az Igazság Egyetemes Háza útmutatásaira. Ennek megfelelően foganatosítanak az erőforrások – mint az irodalom, úttörők és utazó tanítók, regionális és országos rendezvények, valamint a szükségnek megfelelő anyagi eszközök – biztosítására vonatkozó intézkedéseket a barátok kezdeményezéseinek támogatására.
Azon cselekvési terveket, amelyeket a Régiótanácsok, Területi Tanítási Bizottságok és Helyi Szellemi Tanácsok kigondolnak, a következő folyamatban tovább szükséges vinniük a célok puszta felsorolásán, és az alkalmazandó megközelítések elemzését valamint a követendő lépések sorozatát is tartalmazniuk kell. Valóban, ezen a szinten a tervezés és a kivitelezés kéz a kézben kell járjon. Ha a tanulást akarjuk egy közösség fő működési módjává tenni, akkor újra és újra felül kell vizsgálni a jövőképeket, stratégiákat, célokat és módszereket. Amint feladatok valósulnak meg, akadályok hárulnak el, erőforrások sokszorozódnak meg és megtanuljuk a leckéket, módosításokat kell végrehajtani a célok és megközelítések terén, ám oly módon, hogy közben a cselekvés folyamatossága fenntartható maradjon.
A Segédtestületi tagok részvétele a tervezés és megvalósítás e folyamatában sokrétű. Közreműködnek azon tárgyalásokban, amelyek során a Hit világszintű céljainak és eredményeinek elemzése, a társadalom állapotának és hatóerőinek vizsgálata, valamint a lehetőségek és szükségletek kimutatása zajlik. A Hitről szerzett tudásukat olyan tanácskozások szolgálatába állítják, ahol a közös jövőkép és a fejlődés stratégiái születnek meg. A barátok és azok képességeinek bensőséges ismerete – különösen amint ezek kibontakoznak a képző intézet erőfeszítései révén – lehetővé teszi számukra, hogy felhívják a figyelmet azokra a sajátosságokra, amelyekkel egy realisztikus és a hívők számára elérhető cselekvési terv rendelkezik. Azon asszisztensek hálózata, amelyet mindegyikük kinevezhet, biztosítja számukra a tevékenységek helyi szinten való ösztönzésének és megvalósításának eszközeit. És mindenek felett, az a szeretet és tisztelet, amellyel körülveszik őket, megteremti számukra a lehetőséget, hogy fáklyavivőként cselekedve vezessék a közösséget a tettek útján.
AZ ALAPOKMivel a Tanácsosok intézménye foglalkozik a szellemi és anyagi civilizáció előmozdításával, így természetes módon törődik az anyagi eszközök megsokszorozásával és kezelésével is. A Tanácsosok élénk érdeklődést tanúsítanak a Hit minden alapja iránt, és a Segédtestületi tagok minden erőfeszítést megtesznek az új és régi hívők nevelésére az Alaphoz való hozzájárulás szellemi jelentősségével kapcsolatban. Abban is segítenek, hogy a közösség különféle intézményeiben és ügynökségeiben fejlődjön a képesség az alapok értelmes és hatékony módon való elköltésére. Amikor egy Országos Szellemi Tanács anyagi támogatást igényel a Nemzetközi Bahá’í Alapból éves költségeinek fedezésére, az Igazság Egyetemes Háza kikéri a Tanáccsal szorosan együttdolgozó egyik Tanácsos észrevételeit. Ezenfelül, a Tanácsosoknak több szubvenciós alap is a rendelkezésére áll, hogy az Országos Szellemi Tanácsok pénzforrásait kiegészítsék, ahol másképpen nem kielégíthető különleges szükségletek vagy lehetőségek merülnek fel.
Ami az intézmény saját kiadásait illeti, a Védnök egy 1954. április 6-ai üzenetében felhívást intézett [a közösséghez] öt Kontinentális Alap felállítására. Ezen alapok, melyek ma már szilárdan állnak, támogatják a Tanácsosok és segédeik tevékenységét – utazásaikat és ügyviteli költségeiket – és mindegyiküket a Testület egyik, az Igazság Egyetemes Háza által a Kontinentális Alap Megbízottjává kinevezett tagja kezeli.
A Hit alapjaihoz való hozzájárulás egyik felbecsülhetetlen értékű ajándéka az a lehetőség, amit azzal nyújt, hogy válaszolhatunk Bahá’u’lláh hívó szavára, és megbízhatunk másokat, akik helyettünk tanítanak. Az [erre a célra szolgáló] Helyettesítési Alapokat létrehozták minden szinten – helyi, országos és nemzetközi -, hogy kapcsolatot teremtsenek azok között, akik szeretnének támogatni, és akik égnek a vágytól, hogy felemelkedhessenek a tanítás területén való szolgálatra. A Nemzetközi Helyettesítési Alapot a Nemzetközi Tanítási Központ kezeli, amely [intézmény] a felhasználásra vonatkozóan ajánlásokat kap a Kontinentális Tanácsosoktól. Az 1996-os Ridván üzenetben az Igazság Egyetemes Háza kijelentette, hogy egy olyan tanító támogatása, aki egy képző intézetben szolgál, képezi eme felelősség beteljesítésének egyik módját, és megnyitotta a lehetőséget az e célból a Kontinentális Alapokon keresztül történő befizetések előtt. A Segédtestületi tagok és asszisztenseik, akik a közösség alapszintjén működnek, ideális helyzetben vannak a hívők motiválására: ösztönözhetik őket arra, hogy válaszoljanak a helyettesítő támogatásra vonatkozó felhívásra, és részletes információval láthatják el őket a jelenlegi szükségletekről, előterjesztésüket azonnal meghatározóvá téve a barátok érdeklődésének/érdekeinek szempontjából.
AZ ÜGY VÉDELMEAz emberiség egységének középpontja a Szövetség ereje, s ez a hatalom ébreszti meg a bahá’í élet minden megkülönböztető alapelemét. A Tanácsosok intézménye Bahá’u’lláh Kinyilatkoztatása ezen egyedülálló jellegzetességének összefüggésében közelíti meg a Hit védelmére vonatkozó megszentelt kötelességét. A Segédtestületi tagok, különösen a védelemmel megbízottak, állandóan tudatában kell legyenek egy olyan középpont parancsoló szükségességének, amelyre mindenkinek összpontosítania kell: ’Abdu’l-Bahá a Szövetség Középpontja, és kijelölt utódai a Védnök, valamint az Igazság Egyetemes Háza.
A védelemmel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a Tanácsosok és Segédtestületi tagok arra törekszenek, hogy táplálják a bizonyosság gyökereit, felszítsák a mindenkit átölelő szeretet lángját a barátok szívében, harcoljanak a konfliktus és viszály ősrégi szokása ellen, valamint megerősítsék a barátság és az egység kötelékeit, elősegítsék a Tanításokban rejlő etikai mércéhez és alapelvekhez való ragaszkodást, fölemeljék a hívők szemléletét az énközpontúság korlátai fölé, hogy energiáikat az emberi faj jólétének szentelhessék és megszilárdítsák a Bahá’u’lláh Rendje iránti engedelmességüket. A hívők segítése a magas erkölcsi mérce betartására nem teszi szükségessé a magánéletükben való kutatást. Ezen felelősség alapvetően nevelő jellegű. Egyfelől az a szeretetteli tanácsadás, amit a Testületi tagok a Helyi Tanácsoknak ajánlanak fel, másfelől a bensőséges közösségvállalás, amelyet ők és asszisztenseik ápolnak a barátokkal, jelentik azon rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel képesek előrevinni ezt a nevelési folyamatot. Eme erőfeszítések felhalmozódó hatása kombinálva azokkal az előnyökkel, amelyeket a barátok a formális tanfolyamokból nyernek – például azokból, amelyeket a képző intézet ajánl fel – nagyban hozzájárul az egészséges és vibráló helyi közösségek megteremtéséhez. E nevelési folyamat magában foglalja a szankciók Szellemi Tanácsok általi kiszabását is bármikor, ha ez feltétlenül szükségessé válik. Az ilyen esetekben a Tanácsosok és Segédtestületi tagok tanácsa különösen értékes lehet a Tanács számára.
Bár a barátok megértésének elmélyítése a Szövetséggel kapcsolatban, valamint szeretetük és hűségük növelése az iránt kimagasló fontossággal bír, a Hitvédelem Segédtestületi tagjainak feladatai nem érnek ezzel véget. A Testületi tagoknak örökké ébereknek kell lenniük, figyelemmel kísérve azok tevékenységét, aki az ego késztetései által vezetve arra törekszenek, hogy a kétely magvait vessék el a barátok elméjébe és aláássák a Hitet. Általánosságban, ha bármikor a hívők tudomására jut egy ilyen probléma, azonnal kapcsolatba kell lépniük valamelyik intézménnyel. Ez lehet bármelyik, amelyik felé fordulni indíttatást éreznek, akár egy Tanácsos, egy Segédtestületi tag, az Országos Szellemi Tanács vagy saját Helyi Tanácsuk. Ezután az adott intézmény feladata lesz biztosítani, hogy a beszámoló bekerüljön a megfelelő [információs] csatornába, és minden más érintett intézmény haladéktalanul tájékoztatást kapjon. A felelősség, hogy valamilyen formában cselekvéssel válaszoljon az adott helyzetre, gyakran a Segédtestületi tagra hárul, aki ezt az érintett Tanáccsal összhangban teszi meg. Ez a szerep magában foglalja a kérdéses hívő tanáccsal való ellátását; figyelmeztetését, amennyiben szükséges, cselekedetei következményeire; és a Tanácsosok figyelmének felhívását a helyzet súlyosságára, ami szükségessé teheti a beavatkozásukat. Természetesen a Testületi tagnak minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy ellensúlyozza mesterkedéseit és feltartóztassa azon kevesek befolyásának terjedését, akik az útmutatási kísérlet ellenére végül megtörik a Szövetséget.
A hívők talán általában nem becsülik sokra a Hit ellenségeinek támadásával szembeni védekezés szükségességét, különösen, ahol a támadások nem voltak gyakoriak. Ugyanakkor bizonyos, hogy eme szembeszegülés fokozódni fog, koncentráltabbá, végül pedig egyetemessé válik. Az Írások nemcsak a belső ellenségek cselszövéseit vetítik előre világosan, hanem a külső ellenségek szembefordulásának és ellenségességének növekedését is, legyenek azok vallásiak vagy világiak, amint az Ügy folytatja előrenyomulását a végső győzelem felé. Ezért a Védnök figyelmeztetésének fényében a Hitvédelem Segédtestületi tagjának „állandóan” „éberen szemmel” kell tartania azokat, „akikről ismeretes, hogy a Hit ellenségei, vagy ki lettek zárva”, körültekintően meg kell vizsgálni tevékenységeiket, bölcsen figyelmeztetni a barátokat az elkerülhetetlenül bekövetkező ellenségességre, el kell magyarázni, miként bizonyult Isten Hitében minden egyes válság mindig álruhás áldásnak, és fel kell őket készíteni a „szörnyű küzdelemre, amely arra rendeltetett, hogy a Fény Hadseregét felsorakoztassa a sötétség erőivel szemben”.
AZ ERŐFORRÁSOKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS ÉS AZOK KOORDINÁLÁSA
A Tanácsosok és helyetteseik/megbízottaik munkáját két képesség egymást kiegészítő mivolta és kölcsönhatása különbözteti meg. Egyfelől ezen intézmény tagjai, mint egyének rendelkeznek a mozgástérrel, hogy megfigyeljenek, elemezzenek, következtetéseket vonjanak le, és hogy tanácsokat szövegezzenek meg mások, valamint cselekvési terveket saját maguk részére. Másfelől a Hit ezen tisztviselőinek világszerte végzett tevékenysége egy olyan összerendezettséget mutat fel, amely összhangban van az Igazság Egyetemes Háza folyamatos vezérletével. Eme összerendezettség a Kontinentális Tanácsosok és a Nemzetközi Tanítási Központ folyamatos egymásrahatásán keresztül valósul meg.
A Kontinentális Tanácsosok Testülete koordinálása, ösztönzése és irányítása során a Nemzetközi Tanítási Központ számos erőforrást tesz elérhetővé számukra. Ezek közé tartoznak azon egyének szolgálatai, akik különleges szakértelemmel rendelkeznek, mint ahogyan több alap is – az úttörőket és utazó tanítókat segélyező, az irodalmat támogató, a tanítási projekteket és növekedési programokat segítő, a képző intézetek működését szponzoráló -, amelyeket a Tanítási Központ utal ki vagy közvetlenül egy projektre, vagy egy átalány formájában, amelyet a Tanácsosok Testületének megítélése alapján költenek el. Ezen erőforrások biztosítása lehetővé teszi a Tanácsosok intézménye számára, hogy segítse a hívőket egy dinamikus és terjeszkedő közösség szükségleteire való válaszolásban.
Egy erőforrás, amelyet a Nemzetközi Tanítási Központ tett elérhetővé a Tanácsosok és rajtuk keresztül az egész közösség számára, a bölcsességnek egy a tapasztalatokból születő tárháza – egy rendkívül változatos közösség tapasztalataiból, amely egy új civilizáció megteremtésének szentelte magát. A Tanácsosok, Segédtestületi tagok és asszisztensek hálózatán keresztül a Tanítási Központ megfigyelheti az egyéni valamint közösségi erőfeszítések működését, elemezve módszereiket és megközelítéseiket, és a levont következtetéseket bevezeti a Hit szisztematikus növekedésének folyamataiba. Ily módon a Tanácsosok intézményében egy olyan rendszerrel rendelkezünk, amin keresztül a bolygó legtávolabbi pontján megtanult leckék a hívők teljes közösségével megoszthatók, gazdagítva ezzel a tanácskozást, ösztönözve a kísérletezést és arra a teljes meggyőződésre inspirálva, hogy a nagyszerű vállalkozás sikere, amellyel a bahá’í világ foglalatoskodik, biztosítva van.
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK* A döntéshozatal során a Nemzetközi Tanítási Központ testületként cselekszik. Ugyanakkor feladatainak teljesítése az utazást is megkívánja tagjaitól. Utazásaik folyamán a Nemzetközi Tanácsosok időnként a Tanítási Központ nézeteit mutatják be, máskor pedig általános tanácsot és bátorítást ajánlanak fel.
* A Nemzetközi Tanítási Központ elsősorban a Kontinentális Tanácsosokon keresztül dolgozik céljainak megvalósítása során; a Tanácsosoknak adott tanácsa lehetővé teszi számukra és segédjeik számára, hogy merítsenek szellemi meglátásaikból a barátokkal való egymásrahatásuk során. Így tehát kapcsolatuk a Szellemi Tanácsokkal és egyéni bahá’iokkal – néhány nemzetközi úttörőt és utazó tanítót kivéve - közvetett. A Tanítási Központ nem levelezik Szellemi vagy Régiótanácsokkal. Ha levelet kap tőlük vagy olyan egyénektől, akik nem az úttörőség vagy utazó-tanítás ügyével kapcsolatban írnak, az Igazság Egyetemes Háza elé terjeszti azokat.
* Azon struktúrák között, amelyek a Nemzetközi Tanítási Központ és a Kontinentális Tanácsosok – az úttörőség és utazó-tanítás előrevitelének megkönnyítését szolgáló – erőfeszítéseit segítik, találhatók a Kontinentális Úttörő Bizottságok, amelyek a Tanítási Központ irányítása alatt működnek. Ténykedésük megerősíti az Országos Szellemi Tanácsokét és azok ügynökségeiét.
* A Nemzetközi Tanítási Központ levelezése a Kontinentális Tanácsosokkal az utóbbiak vezetését és tájékoztatását célozza, valamint erőforrás gyanánt szolgál, amely segíti őket feladataik végrehajtásában. Egy Országos Szellemi Tanáccsal tanácskozva a Tanácsos dönthet úgy, hogy részben vagy teljes egészében megosztja a Tanítási Központ egyik levelét a Tanáccsal. Ám azt is választhatja, hogy nem teszi ezt, például annak érdekében, hogy elkerülje a benyomást, miszerint a Tanácsot megpróbálják rábírni, hogy az ismertetett nézeteknek nagyobb figyelmet szenteljen.
* Ha a körülmények meggátolnák az Igazság Egyetemes Házát az új kinevezések megtételében bármelyik ötéves ciklus végén, a Nemzetközi Tanítási Központ folytatná működését addig, amíg a kinevezés megvalósulhat.
KONTINENTÁLIS TANÁCSOSOK* Az Igazság Egyetemes Háza által megszabott irányelvek keretein belül minden Tanácsosok Kontinentális Testületének széleskörű szabadság áll rendelkezésére olyan ügyekben dönteni, mint a kontinentális területeik felosztása zónákra és a zónahatárok körvonalazása. Bár a Tanácsosok egy csoportjának ülésezése – amikor egy adott zónán belüli országok körülményeiről és szükségleteiről tanácskoznak – nagyon értékes, gondosan ügyelni kell arra, hogy a zonális csoportokra helyezett indokolatlanul nagy hangsúly nehogy merev struktúrákká változtassa e csoportokat.
* Minden Tanácsos Testület maga határozza meg, hogy tagjai milyen eljárásmód szerint igazgatják a Segédtestületi tagok munkáját, utaznak a Testület hatáskörébe tartozó területen, hogyan alakítják kapcsolatukat az Országos Szellemi Tanácsokkal és gyakorolnak kölcsönösen hatást egymásra a Régiótanácsokkal, Helyi Szellemi Tanácsokkal és egyénekkel.
* Minden Testület intézkedik levelezésének kezeléséről, hivatalos címének kijelöléséről, központi és szükség esetén segédirodák létrehozásáról. Az irodák céljára megvásárolt vagy bérelt ingatlanokhoz, valamint a felszerelésekhez tartozó dokumentumokat ki lehet állítani a Tanácsosok Testületének nevére, ha ez törvényes, ha viszont nem, akkor egy Szellemi Tanács vagy egy megbízható személy nevére [lehet ezt megtenni]. Ami a jogi elismerést illeti, a Kontinentális Testületek számára jelenleg megfelelő, ha az Országos Szellemi Tanács hivatalos elismerése alapján működnek.
* A Testületek irodái munkájukat a Tanácsosok Kontinentális Testülete nevében kell végezzék, és nem magának az irodának a nevében. A Testület leveleit valamelyik Tanácsos írja alá annak nevében, és nem a személytelen „Tanácsosok Kontinentális Testülete” aláírással.
* Mind a Tanácsosok Kontinentális Testülete, mind annak egyéni tagjai közvetlenül levelezhetnek a Bahá’í Világközponttal, korlátlan számú témában az intézmény munkájával kapcsolatban. Rendes körülmények között mindezen levelezés a Nemzetközi Tanítási Központba érkezik, ami megosztja azt az Igazság Egyetemes Házával és szükség szerint annak Világközpontban működő ügynökségeivel. A Tanácsosok is írhatnak az Igazság Egyetemes Házának vagy bármelyik ügynökségének, mint egyéni hívők. Ezen túlmenően, közvetlenül levelezhetnek a Társadalmi és Gazdasági Fejlesztési Irodával a Világközpontban, akár tanácsosi minőségben, akár mint egyéni hívő, a fejlesztéssel kapcsolatos témákról.
* A Tanácsosok levelezést folytathatnak a kontinensükön kívüli Országos Szellemi Tanácsokkal, ha szükségessé válik.
* Egy Tanácsos küldhet hírlevelet a Segédtestületi tagok egy csoportja és asszisztenseik számára vagy írhat körlevelet a Helyi Szellemi tanácsokhoz vagy egy adott területen élő hívőkhöz. Ugyanakkor, ha egy Tanácsos egy hírlevél formátumú dokumentumot akar készíteni rendszeres terjesztésre egy közösség hívői számára, ez zavart okozna a barátok fejében. A Tanácsosok Kontinentális Testülete által kiadott és terjesztett közlönyök maguk az Országos Szellemi Tanácsok által kiadottakhoz hasonlóan nincsenek ellenőrzőbizottságok általi felülvizsgálatra kötelezve; sem azok, amelyeket a Segédtestületi tagok osztanak szét asszisztenseik részére. Mindamellett, kívánatos az Országos Szellemi Tanácsokat tájékoztatni az ilyen kiadványokról.
* A Tanácsosok Kontinentális Testületei és a Segédtestületek aktái az intézményekhez tartoznak, nem tekintendők személyes aktáknak. Egy Tanácsos Testületnek biztosítania kell olyan intézkedések életbe léptetését, amelyek gondoskodnak az irattár megfelelő karbantartásáról és a szolgálatukat befejező barátok által összegyűjtött anyagok elrendezéséről.
* A kijelentés, miszerint a Tanácsosok mentesek azon adminisztratív funkcióktól, amelyekkel a választott testületek bízattak meg, nem jelenti azt, hogy nincsenek adminisztratív kötelezettségeik. Számos ilyen jellegű feladatot végeznek hivatalaik működésével, a rendelkezésükre álló alapokkal és a Segédtestületi tagok munkájával kapcsolatban. Továbbá, olyan megbízást is kaphatnak az Igazság Egyetemes Házától, amely átmenetileg szükségessé teszi számukra a rendszerint választott testületek által gyakorolt adminisztratív feladatkörök elvállalását.
* Tanácsosokat ki lehet nevezni Huqúqu’lláh Megbízottnak.
* Ha egy közösség tagsága kilenc főre csökken, Tanácsos szolgálhat ideiglenesen a Helyi Szellemi Tanácsban és tisztségviselőként, ha megválasztják, ameddig helyére más nem áll rendelkezésre.
* Ha bármikor, bármilyen okból kifolyólag megszakad a kommunikáció a Bahá’í Világközponttal, a Tanácsosok minden földrészen, együttesen és egyénileg kell, hogy segítsék az Országos Szellemi Tanácsokat a tanítási munka folytatásában és a Hit szokásos, megszakítás nélküli igazgatásában, ameddig a kommunikációt helyre (nem) lehet állítani.
* Ha bármelyik ötéves szolgálati időszak végén megvalósíthatatlannak bizonyulna az Igazság Egyetemes Háza számára a Kontinentális Testületek tagságának áttekintése és megújítása, a Testületeknek folytatniuk kell kötelezettségeik teljesítését még akkor is, ha egy vagy több tagjuk képtelen a működésre, ameddig újra kedvező viszonyok uralkodnak az Igazság Egyetemes Háza számára, hogy megfontolhassák az új kinevezéseket.
* A Hit kinevezett tisztviselőiként a Tanácsosoknak és a Segédtestületi tagoknak a barátok tiszteletében kell részesülniük. A „Tanácsos” szó használatával kapcsolatban nincs akadálya annak, hogy a Tanácsosok Kontinentális Testületének egy adott tagjára utalva használják. Ugyanakkor az e rangokhoz kötődő címek túlzott használata nem kívánatos. A cím nem válhat elválaszthatatlanná egy Tanácsos személynevétől, mint abban az esetben, ha például „Jones Tanácsosként” utalnak a Tanácsosok Testületének egyik tagjára. Az sem ajánlatos, hogy egyszerűen „Tanácsosnak” szólítsák őket.
* Természetes, ha időnként, például bemutatáskor, megemlítik valakinek a korábbi szolgálatait, amelyet a Tanácsosok Testületének tagjaként végzett. Azonban meg kell értenünk, hogy az „Egykori Tanácsos” nem képez címet, amelyet egy személy visel.
SEGÉDTESTÜLETI TAGOK* A Tanácsosok Kontinentális Testületének nem szükséges tanácskoznia az Országos Szellemi Tanácsokkal az egyes Segédtestületi tag kinevezésekről. A döntés, hogy ezt megtegyék-e vagy sem, teljesen a Tanácsosokra van bízva.
* A Tanácsosok Testülete az ötéves hivatali időszak ideje alatt bármikor változtathat a Segédtestület tagságán, ha úgy találja, hogy bármilyen okból kifolyólag egy Segédtestületi tag nem képes végrehajtani a kijelölt feladatkört.
* A kérdés, hogy egy konkrét témában a kettő közül melyik Testülethez – Hitvédelmihez vagy Hithirdetésihez – forduljon a hívő vagy Helyi Szellemi Tanács, nem esik szabályozás alá, hanem fokozatosan válik világossá, amint gyarapszik a tapasztalat helyi szinten. Ha egy Segédtestületi tag úgy érzi, hogy az adott kérdésben jobb lett volna a kollégájához fordulni, ez is könnyen megoldható.
* Bár a Segédtestületi tagságot jogos indoknak kell tekinteni az Országos Szellemi Tanácsból való leköszönésre, ha különleges körülmények állnak fenn, amelyek miatt a Tanács úgy érzi, hogy a Testületi tag lemondása ártana a Hit érdekeinek, azonban ő ragaszkodik ahhoz, hogy így tegyen, az ügyet az Igazság Egyetemes Házához kell felterjeszteni. A döntés meghozataláig a Testületi tagnak fenn kell tartania az Országos Szellemi Tanácsban való tagságát elmagyarázva a helyzetet a Tanácsosok Kontinentális Testületének.
* Adódhatnak olyan sajátos körülmények egy közösségben, amelyek szükségessé teszik egy hívő számára, hogy egyaránt szolgáljon a Segédtestületben és egy bizottságban, sőt akár az Országos vagy Régiótanácsban is, ha megválasztják. Ez minden esetben ideiglenes intézkedésként tekintendő, amelyet az Igazság Egyetemes Háza utasítására léptettek életbe.
* Számos helyzet merülhet fel, amely a Segédtestületi tagokkal és a választási eljárással kapcsolatos, és amelyekben a döntés az Országos Szellemi Tanácsra marad. Ezek közé tartoznak a következők: az eljárás, amit követni kell, ha egy Segédtestületi tag köszönettel visszautasítja a küldöttként való szolgálatot, megválasztása esetén; megengedhető-e a Segédtestületi tag felkérése szavazatszámlálási szolgálatra; és a tisztségviselők megválasztásának időzítése, amikor a Tanácsba választott Segédtestületi tag gondolkodási időt kér, hogy választhasson a két szolgálati út közül. A delegátus, akit egy Segédtestületbe neveztek ki, folytathatja küldöttként végzett szolgálatait a következő Országos Konvencióig.
* Jobb, ha a Segédtestületi tagot nem választják meg regionális konvenció tisztségviselőjének; ha azonban megtörténik, elfogadhatja azt anélkül, hogy le kellene köszönnie a Segédtestületből.
* Azt a szavazólapot, amely egy Szellemi Tanács, Régiótanács vagy Országos Konvenció delegátus választásakor Segédtestületi tag nevét tartalmazza, nem szabad érvényteleníteni.
* Segédtestületi tagok kinevezhetők Huqúqu’lláh Megbízottainak vagy Képviselőinek.
* Mint a Tanácsosok esetében, ha egy közösség tagsága kilenc főre csökken, Segédtestületi tag szolgálhat ideiglenesen a Helyi Szellemi Tanácsban és tisztségviselőként, ha megválasztják, ameddig helyére nem áll rendelkezésre más. A fenti körülmények között ehhez nem szükséges engedélyt kérni, se a Segédtestületi tagnak értesítnie kell a Tanácsosok Testületét.
ASSZISZTENSEK* Nincs akadálya Segédtestületi tag ifjúsági asszisztense kinevezésének. A kérdés a Tanácsosok megítélésére van bízva.
* Választott testületek tisztségviselőit ki lehet nevezni Segédtestületi tag asszisztenseként. Sok függ a helyi viszonyokon, és a Segédtestület tagjai bölcsen és körültekintően kell eljárjanak az ilyen kijelöléseknél.
* Nem helyénvaló a Segédtestületi tagnak arra kijelölni asszisztenst, hogy kizárólag a titkári és hivatali munka terén segítsen neki.
* A Hithirdetési vagy Hitterjesztési Testületi tag használhatja az adott területen egy másik tag által kinevezett asszisztens szolgálatait, amennyiben először tisztázta ezt vele. A két Testületi tag kialakíthat egy kettejük között érvényes megértést, hogy ne kelljen minden esetet külön megtárgyalni.
* Bár nem lenne bölcs egy asszisztenst rendszeresen a többiek felügyeletével megbízni, azt semmi nem gátolja, hogy a Segédtestület tagja – ha és amikor erre szükség mutatkozik – megkérje egyik asszisztensét, hogy nyújtson segítséget, adjon útmutatást és mélyítse el más asszisztensek tudását és megértését.
* Azon asszisztensek, akik Szellemi Tanács, Régiótanács vagy bizottság tagjai, nem asszisztensként tevékenykednek a fenti tagsággal összefüggésben és ugyanúgy feladatuk a tanácskozás bizalmasságának betartása, mint bármely más tagnak.
KAPCSOLAT AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS HELYI ADMINISZTRATÍV TESTÜLETEKKEL
* Bár a Tanácsosok szokványosan nem állnak kapcsolatban az országos bizottságokkal, az Országos Szellemi Tanács különleges célból és adott időtartamra engedélyezheti a közvetlen kapcsolattartást.
* A Tanácsosok – egyénként, csoportosan vagy mint a teljes Testület – és az Országos Szellemi Tanács közötti tanácskozásokat rendszerint a Tanács elnöke vezeti le. Adódhatnak olyan körülmények, melyek között a Tanács az egyik Tanácsost kéri fel egy ülés levezetésére. Amikor több Országos Szellemi Tanács vesz részt egy a Tanácsosok által összehívott találkozón, helyes, ha az egyik Tanácsos elnököl.
* A barátok számára természetes az, hogy szükség esetén tanácsért fordulnak a Tanácsosokhoz, még akkor is, ha Országos Szellemi Tanács tagról van szó. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Tanácsosok a Tanácsot közvetlenül érintő ügyek rendszeres megosztására bátorítanák az Országos Tanács tagjait.
* A jegyzőkönyveinek vagy annak egyes részleteinek megosztása a Tanácsosokkal az adott Országos Szellemi Tanács megítélésére van bízva. Ugyanakkor a Tanácsosok Kontinentális Testületének nem helyénvaló saját üléseinek jegyzőkönyvét megosztani az Országos Szellemi Tanácsokkal. Ha a Tanácsosok Testülete egyetért az Országos Szellemi Tanács megoszthatja üléseinek jegyzőkönyvét az ország Segédtestületi tagjaival.
* Egy Szellemi Tanács vagy Régiótanács dönthet úgy, hogy jegyzőkönyvébe foglalja vagy mellékletként hozzácsatolja azon tanács vagy tájékoztatás szövegét, amit szóban kapott egy Tanácsostól. Amennyiben a Tanácsos szeretné átnézni a feljegyzés megfogalmazását a pontosság végett, ezt az előzékenységet természetesen meg kell adni neki. Egy ilyen megerősítés nyilvánvalóan nem ugyanaz, mint magát a jegyzőkönyvet jóváhagyásra benyújtani.
* Bár az Országos Szellemi Tanács dönthet úgy, hogy bátorítja a fennhatósága alatt lévő Helyi Tanácsokat arra, hogy a közeli kommunikáció fejlesztése érdekében megosszák jegyzőkönyveiket a területükön működő Segédtestületi tagokkal, a Helyi Tanácsok számára ez nem előírás. A döntés megértésükre van bízva.
* A Tanácsosok nem kapnak munkájukra vonatkozó instrukciókat az Országos Szellemi Tanácsoktól. Ugyanakkor, mint egyéni hívők, mindig az Országos Szellemi Tanács fennhatósága alatt vannak, bárhol tartózkodjanak is. Ha egy Országos Tanács olyan konkrét esetekről szerez tudomást, amikor egy Tanácsos által mondott vagy tett dolog ártalmas lehet az Ügy munkájára nézve, haladéktalanul foglalkoznia kell a problémával, szeretetteljesen ám őszintén megbeszélve a kérdést a Tanácsosokkal, konkrét példákat idézve.
* Ha egy Országos Szellemi Tanács úgy érzi, hogy egy Segédtestületi tag tettei problémát okoznak, a Tanácsosokhoz kell forduljon, semmint közvetlenül a Testületi tagot megkeresné. Ellenben, ha az ügy tisztán személyes jellegű, kívánatosabb lehet a Tanács részéről kezdetben a Testületi taggal felvetni a témát, abban a reményben, hogy a probléma bizalmasan kezelve is megoldható, bár természetesen minden egy Testületi taggal kapcsolatban felmerülő komoly problémát jelenteni kell a Tanácsosoknak bármely esetben.
* A Segédtestületi tag, mint bahá’í egyén, ugyanazon szankciók alá esik, mint bármely más hívő a cselekedeteivel kapcsolatosan. Az első esetben azonban, mielőtt az Országos Szellemi Tanács ilyen lépést tenne, az ügyet szükséges megtárgyalni a Tanácsosokkal.
* Ha a Segédtestület egyik tagja olyan problémát talál az Országos Szellemi Tanács vagy annak egyik ügynöksége működésében, amely figyelmet igényel, kötelessége azt jelenteni a Tanácsosoknak, akik, amennyiben egyetértenek, a szóban forgó Országos Szellemi tanáccsal együtt kezelni fogják az ügyet.
* A Segédtestületi tagok igazgatása valamint oktatása a Tanácsosok által ellátott feladat, és az asszisztensek képzése a Segédtestületi tagok közvetlen dolga. Egy Országos Szellemi Tanács nem vállalhatja magára e felelősségeket. Ha a Tanácsosok és egy Országos Szellemi Tanács tanácskozásuk során úgy döntenek, hogy egy Segédtestületi tagnak valamilyen különleges képzésre van szüksége ahhoz, hogy egy konkrét tevékenységi területen hatékonyan működjön, ezt a Tanácsosok meg tudják szervezni.
* Nem szükséges egy Segédtestületi tagnak azzal megbíznia egy asszisztenst, hogy a Helyi Szellemi Tanáccsal találkozzon. Az asszisztensek találkozhatnak a Helyi Szellemi Tanácsokkal, amint a Testületi tag által rájuk bízott sajátos feladataikat végzik. Természetesen vannak alkalmak, amikor egy Segédtestületi tag megkéri egyik asszisztensét, hogy egy konkrét ügyben találkozzon egy Tanáccsal.
* Az asszisztens elvállalhatja az Országos vagy Helyi Szellemi Tanács által kért konkrét feladat teljesítését, mint egyéni hívő, de nem, mint asszisztens.
* Asszisztensi minőségben nem helyes az asszisztenseknek találkozni az Országos Szellemi Tanáccsal.
* A Segédtestületi tagok nem irányítják a Helyi Szellemi Tanácsokat vagy az egyéni hívőket tevékenységeikben, de teljesen szabadon tehetnek javaslatokat és ajánlásokat, amelyeket bölcsnek és szükségesnek ítélnek. Továbbá, segítik a Helyi Tanácsokat a szellemi egység, tevékenység és fejlődés azon szintjének elérésében, amelyet az írások előírnak. A Segédtestületi tagokra hárul egy olyan meleg és szeretetteli kapcsolat kiépítése a Helyi Szellemi Tanácsokkal és a hívőkkel, hogy ez utóbbiak maguktól forduljanak hozzájuk tanácsért és segítségért.
* A Segédtestületi tagok és a Helyi Szellemi Tanácsok közti kapcsolat során a különbségtétel túlhangsúlyozása nem csupán szükségtelen, de káros is a szeretetteli együttműködés és bátorítás azon szellemére, amely létfontosságú a Hit előrehaladásához minden helységben. A rang, funkció vagy eljárásmód különbözőségei a bahá’í igazgatás intézményei között arra szolgálnak, hogy az Ügy munkáját csatornába tereljék, és nem arra, hogy akadályozzák azt; az adminisztráció mindezen jellegzetessége az Áldott Tökéletesség iránti alázatos szolgálat fényében nyer helyes szemléletet, ami a legmagasztosabb célja mindenkinek, aki a Legnagyobb Név zászlaja alá gyűlik.
* Nem szabad azt feltételezni, hogy egyrészt a Tanácsosok és segédjeik közötti, másrészt a Tanácsok és szerveik közti együttműködés azt jelenti, hogy aktívan részt kell venniük ugyanabban a projektben és egyidejűleg. Kétségtelen, hogy sok esetben hasznos, sőt szükséges lehet, az egyidejű részvétel, ám a Tanácsosok, Országos Szellemi Tanácsok és minden segédintézményük munkája jól végrehajtható egymástól különválasztva és különböző időben, feltéve, hogy nem hatnak egymás ellen, és az elvégzett munkáról, valamint az elért eredményekről teljes körűen és szabadon osztják meg az információt.
* Általánosságban nem a Segédtestületi tagok, hanem inkább a Szellemi Tanácsok feladata az egyének személyes problémáival, a közöttük felmerülő konfliktusokkal és fegyelmezési kérdésekkel való foglalkozás. Azonban a Segédtestületi tagok és asszisztenseik létfontosságú elemei a Bahá’í Igazgatási Rendnek, olyan hatáskörrel, amelybe beletartozik a hívőknek nyújtott tanácsadás. Ha egy hívő személyes üggyel keresi meg a Segédtestületi tagot vagy asszisztensét, rajtuk áll annak eldöntése, hogy tanácsot adjanak vagy megkérjék a hívőt, forduljon a Szellemi Tanácshoz.
* Annak eldöntéséhez, hogy menjen-e úttörőnek vagy sem, a hívő szabadon konzultálhat az Országos Szellemi Tanáccsal és annak végrehajtó intézményeivel, vagy egy Tanácsossal illetve Segédtestületi taggal. Ezen egyének vagy ügynökségek bármelyike hasonló módon szabadon kezdeményezhet ilyen tanácskozást, tehet javaslatot a szóban forgó hívőre hagyva a végső döntést a témában. A Tanácsosok és Segédtestületi tagok szerepe az úttörőség előmozdításában különleges jelentősséggel bír. A Testületi tagok különösen előnyös helyzetben vannak ahhoz, hogy a barátokat ellássák a Hit szükségleteivel kapcsolatos információval a rendelkezésükre álló dokumentumokból. Amint egy hívő úgy dönt, hogy a szolgálat ezen mezejére lép, a Testületi tag a megfelelő csatornához kell irányítsa őt, legyen az egy országos ügynökség vagy a Kontinentális Úttörőbizottság, amely majd az adminisztratív részleteket kezelni fogja.
* Az utazó tanító projektek adminisztrálásának felelőssége az Országos Tanácsra és az azt kiszolgáló ügynökségekre hárul. Ez nem zárja ki az utazó tanítók és a Tanácsosok vagy Segédtestületi tagok közötti kontaktust. Sőt, az ilyen érintkezés még segíthet is mindkét félnek, feltéve, hogy az érintettek méltányolják azt, hogy az adminisztratív hatalom a fenti ügyekben a Tanácsoké illetve azok bizottságaié.
* Kontinens szintű nézőpontjukból fakadóan a Tanácsosok könnyen fel tudják ismerni a szomszédos országos közösségek közötti együttműködés lehetőségeit, különösen a határaik közelében, sőt, a kontinenshatárokon keresztül is. Ilyen esetekben a Tanácsosokat arra bátorítják, hogy szervezzenek az érintett Országos Szellemi Tanácsok közti tanácskozásokat és segítsenek nekik hatékony, együttműködésre épülő vállalkozásokat megtervezni.
* Egyes földrészek bizonyos részein a bahá’í irodalom szétosztása roppant nagy kihívást jelent, amely esetben a Tanácsosok Testülete létrehozhat egy valamelyik tagja hivatalához csatolt olyan folyamatrendszert, ami széles körben terjeszti az irodalommal kapcsolatos információkat és felügyeli az érintett országokban lévő helyzetet. Ilyen minőségben a résztvevő Tanácsos szabadon kommunikálhat Kiadókkal, amint szükséges.
* A Tanácsosok felkészülten fogadják azon területükön felmerülő lehetőségeket – a bahá’í közösségen belül és kívül egyaránt -, amelyek révén a hívők csatlakozhatnak a társadalmi és gazdasági fejlesztés tevékenységeihez. Arra összpontosítanak, hogy bátorítsák az egyéni kezdeményezést ezen a téren, és arra, hogy a megfelelő szervezetekben létrehozzák a programok megtervezéséhez és megvalósításához szükséges képességet. Munkájukkal együtt jár az Országos Szellemi Tanácsokkal valamint Régiótanácsokkal való konzultáció azzal kapcsolatosan, hogy a közösség növekedésében milyen szerepet játszanak a társadalmi és gazdasági fejlesztés erőfeszítései, és hogyan egészítik azok ki a terjeszkedés és megszilárdulás tevékenységeit. A Tanácsosok közvetlen bevonása a képző intézetekbe képesé teszi őket arra, hogy segítsék ezen ügynökségeket a társadalmi és gazdasági fejlesztés területén zajló képzések biztosítására, sőt a projektek megvalósítására is, amikor az intézetek elég erőteljesek ehhez a feladathoz.
VÁLASZTÁSOK ÉS KONVENCIÓK* Az Országos Konvención jelenlévő Tanácsosok megkapják a tanácskozásban való részvétel előjogát. A Tanácsosok a Nemzetközi Konvención is jogosultak felszólalni, ám mivel oly rövid az idő és oly sok a küldött, legtöbbször tartózkodnak attól, hogy éljenek e jogukkal.
* Ha egyetlen Tanácsos sem tud részt venni valamely Országos Konvención, kinevezhetnek egy vagy két Segédtestületi tagot, hogy különleges helyetteseikként cselekedjenek. A nem a Tanácsosok helyetteseként jelenlevő Segédtestületi tagok nem rendelkeznek a felszólalás előjogával, hacsak a Konvenció meg nem adta azt nekik.
* A Tanácsosok és az Országos Szellemi Tanácsok együtt kell dolgozzanak azon, hogy biztosítsák a bahá’í választások szentségének sértetlenségét. A hívők év közbeni oktatása a bahá’í választások alapjairól, valamint a küldöttek megismertetése felelősségük megszentelt természetével olyan tevékenységek, amelyeket a két intézmény közötti együttműködés keretein belül meg lehet valósítani. A Segédtestületi tagok és asszisztenseik részt vehetnek azon törekvésekben, melyek segítenek a barátoknak megválasztani a Helyi és Régiótanácsokat, valamint a küldötteket. Egy gyümölcsöző gyakorlatnak bizonyult az, amikor az Országos Szellemi Tanács szervezésében az Országos Konvenció napján vagy annak előestéjén egy vagy több Tanácsos beszél a küldöttekhez a bahá’í választások szellemi jelentőségéről és a delegátusok feladatairól.
* A Tanácsosoknak gondosan ügyelni kell az olyan gyakorlatra, ami – valósan vagy sem – választási propagandaként értelmezhető. Amikor ilyen gyakorlatokra figyelnek fel, a Tanácsosok fel kell hívják az Országos Szellemi Tanács figyelmét a dologra a helyhez illő módon. Abban az esetben, ah az elfogadott bahá’í eljárásmódtól jelentős mértékben eltér az, ahogy az Országos Konvenciót levezetik, a Tanácsosoknak a résztvevő képviselőiknek értesítenie kell a Bahá’í Világközpontot.
KONFERENCIÁK* Széles mozgástér áll a Tanácsosok rendelkezésére, hogy különleges találkozókat hívjanak össze több országos közösséget is bevonva, ám az ilyen konferenciákat a Bahá’í Világközpontnak kell jóváhagynia bármilyen megvalósítást célzó lépés előtt. Továbbá helyes az, ha a Tanácsosok javasolják az érintett Országos Tanácsnak nemzetközi konferenciák megtartását, például nemzetközi ifjúsági konferenciákét, és ha bátorítják azon tevékenységeket, amelyek az eseményhez szükséges lelkesedést létrehozzák.
* A Tanácsosok tarthatnak konferenciát a teljes földrész vagy annak bármely részén lévő Segédtestületi tagok részére. Időnként kívánatos lehet Országos Szellemi Tanács tagokat meghívni, hogy találkozzanak a Testületi tagokkal ezen konferenciákon, szükség szerint a Kontinentális Alapból segítve őket.
* Egy országos közösségen belül az Országos Szellemi Tanács vagy annak bizottságai és nem a Tanácsosok vagy Segédtestületi tagok hívják össze a konferenciákat és szemináriumokat. Ez azért van így, hogy elkerüljük a benyomást, miszerint két párhuzamos konferencia sorozat van ugyanabban az országban, egyik az Országos Tanács, másik a Tanácsosok égisze alatt.
* Egy Segédtestületi tag meghívhatja néhány szomszédos Helyi Szellemi Tanács tagjait a működési területén egy olyan konferenciára, ahol projektekről vagy felmerülő problémákról tanácskozhatnak. A Segédtestületi tagok egyértelműen összehívhatnak találkozókat az asszisztenseik számára, saját kezdeményezésükből.
KÖLTSÉGVETÉSEK, SZUBVENCIÓS ALAPOK ÉS INGATLANOK* A Tanácsosok szabadon konzultálhatnak egy Országos Szellemi Tanáccsal az Országos Alapból történő különböző célú juttatások viszonylagos nagyságáról.
* A Tanácsosok és az Országos Szellemi Tanács közti konzultációk egyik fontos szempontja az előbbiek rendelkezésére álló szubvenciós alapok használata. Bár e különféle alapok céljai mind pontosan meg vannak határozva, felhasználásuk nagyfokú rugalmassággal történik. Az irodalom és az audiovizuális anyagok fejlesztésének elősegítésére szolgáló alapok használhatók például arra, hogy részben vagy egészben támogassák különféle tételek megvásárlását, fordítását és előállítását; valamint alapirodalmi programok kialakítására is. Vagy arra, hogy növeljék a Kiadók illetve kiadással foglalkozó intézmények azon képességét, hogy hatékonyan és pénzügyileg megvalósítható módon állítsanak elő és terjesszenek irodalmat valamint audiovizuális anyagokat. A tanítás előmozdítását célzó szubvenciós alapok az Országos Tanács rendelkezésére bocsáthatók, hogy kiaknázhasson váratlanul felbukkanó lehetőségeket, hozzájárulhasson hosszú távú projektekhez, sőt támogathassa egész régiók növekedési programjait is. Egyéb alapok bocsáttattak a Tanácsosok rendelkezésére a képző intézetek működtetésére, [teljes időben szolgáló] tagjainak javadalmazására, és kisebb befektetési célú költségek fedezésére. A mindezen alapokból történő kifizetések mechanizmusát – amint a szükség diktálja – a Nemzetközi Tanítási Központ alakítja ki.
* A Tanácsosok vagy helyetteseik konzultálhatnak Régiótanácsokkal azok éves költségvetésének megszövegezése során, amelyeket azután az Országos Szellemi Tanácshoz nyújtanak be jóváhagyásra. Az is a Tanácsosok mérlegelésének tárgyát képezi, hogy egy Régiótanácsnak pénzügyi segítséget utaljanak ki a rendelkezésükre álló szubvenciós alapokból.
* A bahá’í ingatlanok igazgatásával, annak minden vonatkozásában az Országos Szellemi Tanácsok foglalkoznak és rendszerint az nem tartozik a Tanácsosok feladatainak körébe. Ugyanakkor, ha a Tanácsosoknak bármikor azt kell látniuk, hogy egy adott ingatlannal kapcsolatos ügyek károsnak bizonyulnak a Hit legjobb érdekeire nézve, övék a kötelesség, hogy az Országos Tanács figyelmét ezen aggodalmukra irányítsák.
A KONTINENTÁLIS ALAP* Minden Kontinentális Tanácsosok Testülete benyújthatja költségvetését a Nemzetközi Tanítási Központnak az év kezdetén. Ha az előrevetített hozzájárulások nem érik el a Kontinentális Alap várható kiadásait, a Testület segítséget kap a Bahá’í Nemzetközi Alapból.
* Egy Kontinentális Tanácsos Testület elvben szabadon hozzájárulhat a Kontinentális Alapból bármely Bahá’í Alaphoz vagy vállalkozáshoz kívánsága szerint. Természetesen vonakodik ezt megtenni, ha saját működését a Nemzetközi Bahá’í Alap segélyezi.
* Nincs akadálya annak, hogy a Tanácsosok részben vagy egészben megosszák a Kontinentális Alappal kapcsolatos részleteket az Országos Szellemi Tanácsokkal vagy az általuk szolgált földrészen lakó barátokkal. Bár e gyakorlatot nem bátorítjuk, az ilyen jellegű kérdésekben a döntés teljesen magának a Tanácsosok Testületének kezében van.
* Az országos közösségek nem állnak a fejlődés azonos fokán és a körülmények nagyon eltérőek a különböző közösségekben. Ilyenformán a barátoknak az alapokkal kapcsolatos nevelése során néhány területen a Tanácsosok és a Segédtestületi tagok dönthetnek úgy, hogy a Helyi és Országos alapokra helyezik a hangsúlyt, amíg máshol a barátokhoz intézett általános kérésük folyamán a Kontinentális alapot is hozzáveszik [a másik kettőhöz].
* Megengedhető, sőt valójában kívánatos lenne sok Országos és Helyi Tanácsnak felhívást intézni a Kontinentális Alaphoz való hozzájárulások aktív összegyűjtéséhez. A hozzájárulásokat a Helyi Szellemi Tanácsokon és az Országos Szellemi Tanácsokon keresztül lehet megtenni, valamint közvetlenül [befizethetők] a Kontinentális Alapba is, ha erről a Tanácsosok intézkedtek. Azonban az a Segédtestületi tag vagy asszisztens, akit a barátok erre megkérnek – különösen távoli vidékeken – elfogadhat átvételre a Kontinentális vagy egyéb Alapokhoz való hozzájárulást a kényelem kedvéért.
* A Segédtestületi tagok munkavégzése során felmerülő költségeket, amennyiben szükséges, meg kell téríteni a Kontinentális Alapból. Ha erre szükség van, egy Tanácsos Testület dönthet úgy, hogy költségvetést bocsát egy Segédtestületi tag rendelkezésére azért, hogy egy előre meghatározott ideig teljes idejű szolgálatot végezzen a Hit számára. E döntés meghozatala esetén a Tanácsosoknak tekintettel kell lennie egy ilyen lépés hosszú távú következményeire.
* Munkájuk helyhez kötött jellege miatt az asszisztensek rendszerint képesek feladataikat a Kontinentális Alapból való támogatás nélkül.
* Noha lehetséges az, hogy a barátok egy képző intézeti tanár támogatását bármely rendelkezésre álló Alapon keresztül tegyék meg, a Kontinentális Alapra helyezett hangsúly jelentős, mivel a Tanácsosok olyan helyzetben vannak, amelyben be tudják azonosítani az erre rászoruló intézeteket. Az erre a célra adott kötött felhasználású hozzájárulások, amelyek a Helyi vagy Országos Alapok csatornáin keresztül érkeznek be, végül az illetékes Kontinentális Alaphoz kerülnek folyósításra.